Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Vasárnap menjünk szavazni!

Háború vagy béke? Olaj vagy vér? Stratégiai nyugalom vagy fegyverszállítások? A 2022-es országgyűlési választás tétje ezen ellentétpárokra szűkült le. Az új parlament megválasztása mellett a gyermekvédelmi törvényhez kapcsolódó négy témakörben népszavazást is tartanak. Minden kedves olvasót arra buzdítok, hogy vasárnap éljen állampolgári jogával, és menjen el szavazni!

A 2018-ban kezdődő parlamenti ciklusra a koronavírus- és az ukrán válság nyomta rá leginkább a bélyegét. A Fidesz-kormány eredményes járványkezelésének eredményeként Magyarország a legtöbb nyugat-európai országhoz képest másfél hónappal korábban nyithatott újra, ami összességében rekord magas gazdasági növekedéshez vezetett. Ennek eredményeiből a lehető legtöbb társadalmi csoport részesült, így a tervezettnél korábban sikerült a balliberális kormányok által elvett 13. havi nyugdíjat visszaépíteni. A gyermeket nevelő szülők az átlagjövedelemig visszakapták a tavaly befizetett jövedelemadójukat, ami több százezer forint segítséget jelentett a járvány alatt kivérzett családi kasszáknak. Idéntől a 25 év alattiaknak már nem kell jövedelemadót fizetni, így az önálló háztartás megteremtése, vagy család alapítása egy kicsit könnyebbé válik.


Az ellenzék által már többször temetett magyar egészségügy több nyugati országot megszégyenítő módon állta a sarat, így 2021 késő őszén nálunk nem kellett újabb leállást elrendelni, ami főként a turizmus és a vendéglátás forgalmának tett jót. A 4. koronavírus-hullám levonulása után ismét teljes foglalkoztatás és munkaerő-hiány mutatkozott a gazdaságban, joggal remélhettük, hogy két nehéz év után ismét az utóbbi évek gyarapodása tér vissza.

A magyarok ismét optimistán tekintettek a jövőbe. Több gyermek született, több házasságot kötöttek, rekordszámú lakás épült, nőtt a fogyasztás és a hosszú hétvégékre újra jó előre kell szállást foglalni, ha valaki pihenéssel töltené ezeket a napokat. Magyarországon mindenki, aki dolgozik, egyet előre léphetett.

A háború ezt a fejlődést torpedózta meg, ezért most a legfontosabb kérdés a háború vagy béke kérdése. A baloldal úgy szállítana fegyvert és küldene katonát, hogy azt még a NATO főtitkár is elutasította, mivel nem akarja, hogy a védelmi szövetség háborúba sodródjon, így a NATO-országok egyenként dönthetnek erről a kérdésről. Márki-Zay Péter és baloldali politikustársai folyamatosan arról beszélnek, hogy ők lőszert, katonát és fegyvert küldenének Ukrajnába, míg a Fidesz-kormány szerint a humanitárius segítségnyújtással és a háborús menekültek befogadásával kell segíteni, míg az ukrán konfliktust diplomáciai és tárgyalásos úton kell megoldani.

A Fidesz-kormány álláspontja nemcsak a NATO-főtitkár véleményével egyezik. Az EU-n belül Ausztria; Hollandia; Német- és Olaszország ugyanúgy nem akarja alternatívák nélkül elzárni az orosz gáz- és olajcsapot, mint ahogy Magyarország sem. Pontosabban a Fidesz-kormány nem akarja, mert több baloldali politikus is azonnali gázvásárlási stopot rendelne el. Akkor nemcsak megvalósulna Márki-Zay Péter azon vágya, hogy a világpiaci rezsiárak miatt kevesebb vizet, áramot és gázt fogyasszunk, de még gáz is alig lenne. Nyugati mintára lehetne télen “pulóver heteket és hónapokat napokat” bevezetni, ahol 15 fokos szobákban pulóverben spórolunk gázt.

Háború vagy béke? Harcba küldjük-e fiainkat és testvéreinket? Mi, magyarok fizessük-e mások háborújának árát? Sodródjunk-e bele a nagyok háborújába, amin mi csak vesztünk, vagy saját szövetségi rendszereink megerősítésével garantáljuk jólétünket és biztonságunkat? Ez a tét! Erről kell döntenünk.

Én most vasárnap elmegyek szavazni és szűkebb-tágabb környezetemből még legalább öt további embert beszéltem rá arra, hogy így tegyen. Minden kedves olvasómat arra bíztatom, hogy éljen állampolgári jogával, menjen el szavazni, és vegyen részt a gyermekvédelmi népszavazáson is.

Grafika: hirado.hu