Van Soros-terv: a nyílt társadalom

Részben a korábbi, részben a jelenleg is futó nemzeti konzultáció örvén újra megindult a vita: létezik-e „Soros-terv”? Az MSZP határozottan állítja, hogy nem, az LMP adatigényléssel akarja azt kikérni, a Jobbik feljelentést tett az ügyben.

Azonban minderről teljesen felesleges vitázni: az igazság ugyanis az, hogy „tervét” Soros György már évtizedek óta hirdeti, hosszú könyvekben, esszékben és előadásokon részletesen vázolta azt. A Soros-tervet úgy hívják: nemzetközi nyílt társadalom. Soros filozófiájának ugyanis az az alapja, hogy a „mi” és az „ők” megkülönböztetésén alapuló nemzeti, nemzetállami struktúrák elavultak, gátolják a nagybetűs Fejlődést, ezért azokat fokozatosan fel kell számolni, hogy létrejöhessen az általa csak „Nyílt Társadalom Szövetségnek” nevezett új világrend.


Soros Henri Bergsontól indul ki, aki két különböző társadalmi-erkölcsi rendet különböztetett meg: a törzsit és az univerzálisat. Előbbi a zárt csoportidentitáson alapul, utóbbi a befogadó, egyetemes világidentitáson. Ezt vitte aztán tovább Karl Popper a „Nyílt társadalom és ellenségei” c. terjedelmes könyvében, melyben a nemzetek, a nemzetállami lét értelmetlenségét hirdeti. Szerinte a „nemzeti elv” egyáltalán nem magától értetődő, és nem érti, hogy miért éppen a nemzeti hovatartozást kellene alapvető politikai kategóriának tekinteni. Popper szerint „nem fogadhatóak el és nem alkalmazhatóak azok az elvek, amelyek azt állítják, hogy a nemzetet a közös eredet, a közös nyelv vagy a közös történelem köti össze. A nemzeti állam elve nemcsak, hogy nem alkalmazható, de még meg sem fogalmazták világosan. Mítosz csupán. Irracionális, romantikus és utópikus álom, a naturalizmus és a törzsi kollektivizmus álma”. Soros pedig azt írja, hogy „a Nyílt Társadalom alapítványhálózat létrehozásakor Popper világnézetét használtam útmutatóul”.

Mit is mond ezek alapján Soros György A nyílt társadalom avagy a globális kapitalizmus megreformálása  c., 2000-ben megjelent terjedelmes könyvében – csak, hogy még tisztábban lássuk, miért nincs Soros-terv (figyelem: ez cinimizmus!), és miért is igaz az az állítás, miszerint egy jó szándékú filantrópról figyelem: ez újra cinimizmus!) van szó:

- Soros szerint „míg a [szuverén nemzet]állam gyakran visszaél hatalmával, addig a globalizáció olyan fokú egyéni szabadságot tud ajánlani, amit egyetlen állam sem”.

- Ugyanakkor Soros szerint a történelem bebizonyította, hogy „az államok szuverenitásán alapuló rendszer sem a békét, sem a biztonságot nem garantálja. Mivel a szuverén államok visszaélnek hatalmukkal, tekintélyük hanyatlása mindenképp üdvözlendő fejleménynek minősül (…) [az] államellenes hozzáállások teljes mértékben helyénvalónak tűnnek. A szuverén államok gyengülésével párhuzamosan azonban erősödniük kell a nemzetközi intézményeknek” – ezért, teszi hozzá másutt, arra buzdítja a „világ demokráciáit”, hogy „segítsék elő a nemzetközi jog- és intézményrendszer megerősödését, lévén ez a globális nyílt társadalom feltétele”.

- Annyira persze Soros is van realista, hogy lássa, több dolog is az általa tételezett „fejlődés” útjában áll. Itt gondol egyrészről egyes piaci mechanizmusokra, másrészről – és ez a kulcsmondat – azt állítja, hogy „a nemzeti szuverenitásba vetett hit [bűnös, a fejlődés útjában álló] gátló tényező”.

Szóval ne jöjjünk már azzal, hogy nincs „Soros-terv”, meg hogy a nemeslelkű emberbarát nem is úgy értette, meg nem is annyi migránst akart, meg nem annyi idő alatt – és a többi. Nem. Karl Popper, Soros György és maga a nyílt társadalom eszmerendszere is a nemzeti lét, identitás – ahogy ők mondják: az „abba vetett hit” – tagadására épül. A nemzeti identitás, azonosságtudat szétrombolására pedig akár a legális, akár az illegális migrációval létrehozott multikulti társadalom kiváló eszköz.

Akár szeretjük nemzetünket, akár nem, ne szégyelljük kimondani: a Soros-terv létezik, ott van, maga a névadó írta le.

Ez van, srácok!

 

(Kép forrása: itt.)