Galló Béla
Galló Béla politológus

Van másik!

Több mint tizenötezer tudós intézett „második figyelmeztetést” az emberiséghez a minap, mondván, hogy öles léptekkel haladunk a katasztrofális éghajlati változások felé, s az évszázad végére a jelenleg még létező fajok jelentős része eltűnik a Földről.

Ugyancsak friss tudományos hír, hogy a vegyszerekkel túltelített talajok termőképessége néhány évtizeden belül kimerülhet, ezért a jövőben semmiképpen sem tanácsos szorgalmazni az utóbbi évtizedekben alkalmazott gazdálkodási formákat.

Fejünk fölött a klímaváltozás, talpunk alatt a degradálódó talaj – van ennél kecsegtetőbb perspektíva?


Stephen Hawking szerint a növekvő népesség és csillapíthatatlan energiaéhség hamarosan úgy felforrósítja majd a Földet, hogy nem lesz más választásunk, mint elmenekülni. A világhírű fizikus körülbelül hatszáz évet azért ad még az emberiségnek, igaz, a mainál jóval drasztikusabb természeti körülmények között. Persze lassú tűzön se olyan nagy élvezet megpirulni.

Mondhatni erre, mindez régi nóta. Amióta világ a világ, azóta jósolják már a világvégét, az emberiség azonban, tessék, még mindig itt van. Kiváltképp az ipari forradalom következményeként erősödött fel a „válságzsivaj”, hogy aztán a múlt század hatvanas éveinek végén a Római Klub híres első jelentése, „A növekedés határai” című könyv egyértelműen rámutasson az ember természetpusztító tevékenységének korlátaira.

Változni ettől vajmi kevés változott, ha csak az nem, hogy ellenreakcióként egyre hangosabb lett a technológiai fejlődés mindent megoldó erejébe vetett optimizmus. Hiszen ha elfogy az édesvíz, csinálunk majd tengervízből, az élelmiszer szintúgy nem probléma, energiának meg ott az olcsó atomenergia. Stb.

Kinek van (lesz) igaza, nehéz eldönteni, mert nem elegendő hozzá egyetlen emberöltő.

Kortársként csupán azt regisztrálhatjuk, hogy a tudósok címzettje, az emberiség nem tűnik túlságosan riadtnak. Még annak dacára sem, hogy az ökológiai romlás jelei több mint nyilvánvalóak.

Legkevésbé épp a politikusok rettentek meg, köztük is a legkevésbé a világ legnagyobb hatalmú politikusa, az Egyesült Államok jelenlegi elnöke. Donald Trump minderre legyintve, nemrég attól sem ódzkodott, hogy magabiztosan kijelentse: a globális felmelegedés humbug. Szíve szerint az erre vonatkozó tudományos adatbázisokat is zár alá helyeztetné, ne frusztrálják vele fölöslegesen a szavazókat.

Kb. itt tartunk ma, a második figyelmeztetés után, a harmadik (felesleges) figyelmeztetés előtt.

Jó hír viszont, hogy több jeles koponya (beleértve Stephen Hawkingot) állítja: akadhat pár életre alkalmas, humán szempontból is lakható planéta, ami kellő technikai szinten már emberi léptékkel is elérhető.  Tehát „van másik!” , ahogyan a klasszikus bohóctréfa mondja, és ez megnyugtató.

Csak az a kérdés, ha netán egyszer átköltözünk, mennyi idő alatt fogjuk majd az a másikat is elrontani.