Unfit for 55
Orbán Viktor december 21-i maratoni nemzetközi sajtótájékoztatóján világossá tette a magyar álláspontot. Brüsszel felrúgta a 2020-as költségvetés és a Next Generation EU (NGEU) újjáépítési csomag elfogadása során kötött politikai egyességet. Lapozzunk vissza!
A Macron francia elnök által eredetileg a Covid-járvány gazdasági következményeinek orvoslására felvetett újjáépítési csomagot Berlinben a birodalomépítés föderalizáció jó eszközének tekintették, ezért felkarolták a francia javaslatot. Az már 2021 tavaszán is látszott, hogy az euróadósságzóna déli országai önmagukban alig hitelképesek, Olaszországnak 3% fölötti kamatot kellett volna fizetnie állampapírjai után, ezért az Európai Központi Bank (EKB) gyorsan újabb kötvényvásárlási programot (PEPP) hirdetett az adósságban úszó ClubMed-országok víz fölött tartására.
A közös adósságot azért is hívják Next Generationnek, mert szó szerint a következő generáció fogja azt visszafizetni, a törlesztés ugyanis 2028 és 2058 között esedékes.
Ki nevet a végén?
A trükk: a közös adósság visszafizetésére közös bevételre is szükség lesz, ez lenne a klímaadó, amit Brüsszel a vállalatok után a lakás- és gépjármű tulajdonosokra is kivetne, megdrágítva ezzel a lakhatást, a közlekedést és a szállítást. Ehhez járulna 2026-tól egy klímavám (CBAM), amit az EU-ba hozott és környezetszennyező módon előállított termékekre vetnének ki.
Az NGEU mentőcsomagot azért is “el kellett” fogadni, mivel az EU nemzetközi riválisai is ezermilliárdos csomagokkal segítették gazdaságaikat, így ha az EU nem tesz hasonlóképp, gazdasága lassabban fog növekedni, illetve az euró mint nemzetközi tartalékvaluta is lemarad nagy riválisai mögött. Ezek a szempontok segítettek a SURE munkaerőpiaci és a NGEU újjáépítési csomagok létrejöttét.
A brüsszeli bizottság ekkor egy csavarral a Fit for 55 klímavédelmi csomagra hivatkozva a friss pénz elköltését “pántlikázta”, így a milliárdokat 37 százalékban a klímaátállásra, 20 százalékban pedig a digitalizációra, valamint egészségügyi és más beruházásokra kell fordítani.
Berlinben Merkel kancellár mellett Olaf Scholz akkori pénzügyminiszter, mai kancellár is az ötlet mellé állt. Ő egyenesen “Hamilton-pillanatról” beszélt, ami még messzebb, egyenesen az USA létrejöttének idejére repít bennünket vissza az időben. Alexander Hamilton amerikai pénzügyminiszter ugyanis kormánya nevében átvállalta a 13 függetlenné vált brit gyarmat adósságát, amelyek cserében elismerték a szövetségi kormányt.
Most hasonló készül. A már most is adósságban úszó országok az újabb közös adósságért cserében több hatáskört adnak Brüsszelnek. Mivel az euró és a NGEU mögött javarészt német garanciák állnak, ezért valójában a hatáskörök átruházásából – sokadszorra Németország, pontosabban annak gazdasága és politikai elitje – profitál. Meg is üzenték Berlinből, hogy a déliek csak akkor számíthatnak a transzferunióra, ha a külpolitikában, migrációban és az adópolitikában áttérnek a többségi szavazásra. Ehhez persze egyhangúságra lenne szükség, és a lengyel, de a magyar kormány ezt biztosan nem szavazná meg. Ezért akarják ezeket a patrióta kormányokat megbuktatni, ezért nem utalják át az újjáépítési forrásokat.
És hogyan kapcsolódik mindez hozzánk, és a 2022-es országgyűlési választásokhoz? Brüsszelben elhiszik saját propagandájukat, miszerint a mondvacsinált “korrupciós” vádak miatt visszatartott “uniós források nélkül a lengyel és a magyar kormány megbukna”. Budapest a nemzetközi tőkepiacról jutott kedvező hitelhez, így a klímaátállás költségeit meg tudja előlegezni, tehát ezzel Brüsszel nem ér célt. A nemzeti konzultációban ráadásul a magyarok 99 százaléka szerint nem a lakosságnak, hanem a nagy szennyezőknek kellene a klímaadót fizetni.
Így lesz a “jogállamisági” és “korrupciós” vádakból egy újabb rezsiharc, amiben Brüsszel tartósan magas energiaárakat, no meg teamécsesekből és virágcserépből eszkábált fűtőtestet tud kínálni, míg a patrióta magyar kormány politikája egyszerre jó a klímának, a pénztárcánknak és nemzetünk szuverenitásának.
(Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)