Ukrajna nem érti
A kijevi kormány látványosan tiltakozik a 15 éves magyar-orosz gázszállítási szerződés miatt. A hangoskodás leginkább pótcselekvés és kommunikáció. Nem hallottunk ilyen hangos tiltakozást az USA kormánya ellen, amely nyáron jelezte, immáron nem görget akadályt az Északi Áramlat-2, valamint a Balkáni Áramlat gázvezetékek befejezése elé. Németországnál sem tiltakoznak ilyen hevesen az Északi Áramlat-2 befejezése ellen.
Donald Trump elnöksége alatt a Kongresszus kétpárti konszenzussal fogadott el több törvényt, amelyek az orosz és iráni energia export korlátozását szolgálták. A cél az amerikai LNG- és olaj export támogatása volt a konkurensek rovására. A törvény hatástalanságát már idén nyáron láthattuk, amikor kínai segítséggel elkészült Iránban az ezer kilométeres Goureh-Jask olajvezeték, amelynek segítségével az iráni exportőrök ki tudják kerülni az amerikai 5. flottát Hormuszi-szorost és könnyebben tudnak eleget tenni a Kína és Irán között 2021. márciusában 25 évre megkötött 400 milliárd dolláros keretösszegű együttműködési szerződésből eredő olajszállítási kötelezettségnek.
Az Északi Áramlat-2 évi 55 milliárd köbméter gázt tud közvetlenül Németországba szállítani, ezzel megduplázza a már meglévő német-orosz gázszállítási kapacitást. Amikor Trump elnök a projekt megtorpedózásával fenyegetett, Olaf Scholz akkori szövetségi pénzügyminiszter és alkancellár egymilliárd eurós amerikai LNG-vásárlási szerződést ajánlott Washingtonnak. Trump bukása után változott az amerikai politika, ennek következményeit látjuk most.
Az USA vezetése elengedi a XX. századi technológiákat, figyelmüket a XXI. századi technológiákra fordítják, amelyekben az amerikai cégek (jelenleg » még) világelsők. A gáz és olaj immáron kifutó átmeneti technológiának számít, amit idővel a megújuló energia és az elektromos / hidrogén meghajtás vált fel. Az új technológiák terén az USA fő vetélytársa Kína és nem Oroszország. Az orosz gazdaság teljesítménye világméretben egyébként sem kimagasló, nagyjából az olasz GDP-vel ér fel.
Fordított ping-pong diplomácia.
Ahogy Trump amerikai és Macron francia (2019 augusztusában, Biarritz-ban) elnök ki akart egyezni Kína ellen az oroszokkal, úgy most Biden elnök is. Genfi találkozójukon Biden egyik elődje, Nixon húzását ismételte (volna) meg, csupán fordított előjellel. Ahogyan a ping-pong diplomácia jegyében Nixon leválasztotta Kínát az akkori Szovjetunióról, most Trump » Macron » Biden Oroszországot választaná le Kínáról. Ennek a politikának a része az orosz gazdaság fő exportcikkének tekinthető olaj- és gázexport tolerálása.
Az USA ebből közvetlenül is profitál, hiszen az amerikai olajfinomítók az embargós venezuelai olajat orosz olajjal helyettesítik, így Oroszország (Kanada után) immáron az USA 2. legnagyobb olajszállítója. Arról ritkábban szólnak, hogy az USA-ban még akkor is döntően benzines autókkal fognak járni, amikorra az EU már csupa elektromos autókat vár az utakon.
Az orosz gazdaság még mindig döntően a szénhidrogének exportjától függ, amelyek szerepe a zöld átállás miatt várhatóan csökkenni fog. Ezért is engedik az orosz gázvezetékeket és olajexportot. Miután Navalnij sem tudott színes forradalmat kirobbantani, így nem marad más, mint Putyin nyugati szempontból kiszámítható rendszerének gazdasági stabilizálása.
Ezért épülhetett meg az Északi Áramlat-2 és a Balkáni Áramlat, és ezért jöhetett létre a magyar-orosz gázszállítási szerződés is. Kijev most hangoskodik, bár bírja Moszkva ígéretét, hogy az élő szerződéseknek megfelelően 2024-ig biztosan igénybe veszik az ukrán gáz tranzit lehetőségét. Németország és az EU kompenzációként felajánlotta Ukrajnának, hogy az EU egyik fő hidrogén beszállítója legyen, bár az ezt támogató források még csak csordogálnak.
Magyarország kormánya nem tett mást, mint élt a nemzetközi környezet változása által biztosított lehetőséggel és középtávra biztosította a magyar lakosság és ipar kiszámítható energiaellátását. Mindezt úgy, hogy közben a rezsicsökkentés eredményeit is sikerül a dráguló világpiaci energiaárak mellett megőrizni.
(Kép forrása: MTI/EPA/Szputnyik/Mihail Mecel)