Újévi hírösszefoglaló

A hajnalra több százfősre duzzadó tömeg a lángok fényénél kőzáporral fogadta a kivonuló tűzoltókat és rendőröket. Eközben a Nagytemplomnál fiatalkorúak másik csoportja tűzijátékokkal és petárdákkal lőtte a város főterén rendezett utcabál résztvevőit. Öt csuklyákkal és álarcokkal letakart arcú fiatal indulatosan kérte számon egy egyetemista baráti társaságtól, hogy miért isznak alkoholt az utcán, majd elvették és az egyik egyetemista fején összetörték az üveget, a rövid szoknyás barátnőjét pedig durva sértések közepette belelökték egy pocsolyába.

Győrben sem volt könnyebb helyzetük a rendfenntartó erőknek. Ismeretlen elkövetők egy csoportja gyújtogatni kezdett egy külvárosi bevásárló-központ mélygarázsában. A tíz percen belül kiérkező tűzoltók egész éjszakás küzdelemmel tudták csak megfékezni a lángokat, melyeknek 93 gépjármű esett áldozatul.

Szegeden a petárdázás hangjaiba Kalasnyikovból leadott lövések vegyültek. A rendőrök nem találták meg az elkövetőt, és szerencsére áldozatot sem. A lakosság mindazonáltal feszülten várta az Újévet, hiszen, mint ismeretes, néhány nappal korábban egy, a rendőrség által korábbi drogügyei miatt ismert elkövető minden előzetes szóváltás nélkül késsel megtámadott egy fiatal férfit a karácsonyi vásárban, életveszélyes sérüléseket okozva neki. A külvárosban felgyújtott nyolc autó megfelel a korábbi évek átlagának, ugyanakkor aggodalommal tölti el a szegedieket, hogy 2019 szeptembere óta ezzel már harmincra növekedett a megrongált gépkocsik száma.

A főváros nagy részében viszonylag csendesen telt a Szilveszter. Néhány könnyebb sérüléssel járó verekedés és egy csoportosan elkövetett rablás miatt riasztották a rendőröket és a mentőket. A Vörösmarty téren viszont idő előtt véget ért az önkormányzat által szervezett ünnepség, mert Budapest érzékenyebb negyedeiből átszivárgó fiatalok nagyobb csoportjai először inzultálni kezdték a résztvevőket, majd lökdösődéseket, verekedéseket provokáltak, és tűzijátékokat lőttek ki a fellépő zenészekre. A rendfenntartó erők kénytelenek voltak a tér kiürítése mellett dönteni, amit csak könnygáz bevetésével tudtak elérni. Hatvankét feltételezett elkövetőt vettek őrizetbe, akik közül a bíróság ötvennégynek elrendelte az előzetes letartóztatását.

* * *

A fenti események nehezen hihetőek, és természetesen nem is történtek meg. Vagyis megtörténtek, csak nem Magyarországon, hanem Franciaországban. A vidéki nagyvárosok bűnügyi krónikája az elmúlt éjszaka termése Strasbourg-ból, Rennes-ből, Planoise-ból és Montpellier-ből. (Képes összefoglaló: itt.) Csak Strasbourgban több mint 220 autót gyújtottak fel az éjjel: 

A fővárosról írtak pedig bármely párizsi, lyon-i vagy nizzai közterületi rendezvényen megtörténhetnek, és rendszeresen meg is történnek. Az átlagos francia polgár abban a tudatban él, hogy ha kilép az utcára, csak a véletlenen múlik, hogy ő lesz-e a következő áldozat.

A „fiatalok”, „ismeretlen elkövetők” és „csuklyával és maszkkal eltakart arcú személyek” körülírás minden esetben afrikai származású, migráns hátterű – és az esetek túlnyomó részében iszlám vallású – bűnözőket takar. E durva cselekményeket a szórakozáson kívül a született franciák, fehérek és keresztények elleni gyűlöletük motiválja. A baloldali szavazóimportot célzó migránspárti politika szerint a többségi társadalomtól megkívánt áldozatok elkerülhetetlenek, az együttélés szükséges velejárói. A fényesebb jövő érdekében ezt el kell viselni, és jobb még csak nem is beszélni a valóságban történtekről. A nyilvánosság alakítói minden brutális gyilkosság után elmorzsolnak néhány krokodilkönnyet az ártatlan áldozatért, majd felemelt mutatóujjal hangsúlyozzák, hogy nem szabad megengedni, hogy a „populista”, „szélsőjobboldali” erők instrumentalizálják az elkövetők származását. Aki mégis feszegetné ezt a kérdést, az elhallgattatják, aztán megy minden tovább, ahogy eddig.

Nem csoda tehát, hogy a bevándorlás-ellenes politikát folytató magyar kormányzat szálka a nyugat-európai baloldali kormányzatok és az általuk dominált nemzetközi szervezetek szemében. A közbiztonság totális megszűnését végigélő francia, német és angol választók számára ugyanis olyan mintát mutat fel, amelyben a polgárok élete és vagyona biztonságban van, szabadon kiléphetnek a közterekre, és szabadon véleményt nyilváníthatnak az őket érintő ügyekről. Ez a minta a növekvő demokratikus deficittel küzdő globális hatalmi erők számára már léténél fogva veszélyt jelent. Ezért ne legyenek kétségeink, 2020-ban is meg fognak tenni mindent a megszüntetése érdekében. A számukra megnyugtató megoldás a jelenlegi ellenzék hatalomra juttatása lenne, hiszen ennek főszereplői megszüntetnék a határzárat, és az újabb fenyegető migrációs hullám beindulásának idejére védtelenné tennék az országot. Lehet, hogy ettől kezdve egy évtized is eltelne addig, amíg a fenti hírösszefoglalóban olvasható események valóban magyar városokban zajlanak le, de a trend egyértelműsége láttán a nyugati választók is kénytelenek lennének belenyugodni az elkerülhetetlenbe.

A magyar belpolitikába történő külföldi beavatkozások ezért 2020-ban is a bevándorláspárti ellenzék helyzetének és véleményformáló szerepének erősítését fogják célozni. A magyar emberek viszont 2020-ban is élvezhetik azt a biztonságot és növekvő anyagi jólétet, amit a közép-európai geopolitikai helyzetünket szem előtt tartó és nemzeti célokat követő kormányzás biztosít. 2020 nagy kérdése, hogy a külföldről támogatott ellenzéki véleményformálók milyen eszközöket fognak bevetni, hogy a saját érdekeik ellenében meggyőzzék őket a multikulturalizmus áldásairól.