Turbina póker
Az oroszok a tavalyi játékukat ismétlik meg. Előbb karbantartásra, majd a saját tárolók feltöltésére hivatkozva csökkentették a Nyugat-Európába irányuló gázexportot, majd az akkor még orosz cégek kezében lévő gáztározókból elégítették ki megrendelőiket. A koronavírus-járvány után újraindult gazdaság gázigényéhez képest kevés energia is hajtotta felfelé az árakat.
Most is hasonlót látunk. Az oroszok most a nyugat-európai gáztározók feltöltését lassítják. Az Északi Áramlat 1 teljesítményét már korábban 67 százalékra csökkentették. A “barátságtalan” országoknak pedig már nem is adnak el gázt. Putyin elnök Teheránban arra utalt, hogy ha nem sikerül a turbinát a hónap végéig visszaépíteni, úgy az Északi Áramlat 1 teljesítménye újabb 33 százalékkal csökkenhet.
Az orosz elnök felvetette, hogy az Északi Áramlat 1 turbináinak karbantartásának idejére indítsák be végre az Északi Áramlat 2 vezetéket, amelynek engedélyezését a német hatóságok felfüggesztették. A turbina póker orosz célja ebből kiolvasható: fenn akarják tartani Németország és az EU orosz gáztól való függőségét. Az Északi Áramlat 2 akár csak ideiglenes engedélyezése óriási blamázs és annak beismerése lenne Berlin számára, hogy az elmúlt húsz év alternatív energiapolitikája teljes kudarc volt.
Tekernének a gázcsapon - Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke a "Save gas for a safe winter" csomagról szóló sajtótájékoztatón.
Németország számára nagy a kísértés: orosz gáz nélkül télen vagy a lakosság, vagy az ipar nem kap gázt. A szűkös készlet mindkettő számára aligha lesz elég. Amennyiben a gázhiány miatt a német gazdaság padlót fog, a tömeges munkanélküliség mellett nem tudják tovább finanszírozni az eurót sem. Az orosz energia kivitelt már régóta szankcionáló Washington és az energia “nagyhatalmi” terveket dédelgető Varsó sem nézné jó szemmel az újabb német-orosz energetikai közeledést.
A turbinák mögé rejtett orosz szándékban nincsen újdonság. Sokkal meglepőbb az a brüsszeli terv, hogy az EU energiaellátását központosítsák. A vezetékes orosz szállításokat (évi kb. 150 milliárd köbméter) az USA nem tudja érdemben (évi kb. 50 milliárd köbméterével) kiváltani, ráadásul az egyik Európa felé szállító texasi LNG-terminál robbanás miatt az év végéig kiesett. Azerbajdzsán csak évi húszmilliárd köbmétert tudna szállítani. A gazdag európaiak szó szerint aranyáron vásárolnak világszerte LNG-t a télre, ami annyira felhajtotta az árakat, hogy számos fejlődő ország már nem tudja azokat megfizetni.
A brüsszeli bizottság javaslata több legyet ütne egy csapásra. Nem a berlini politikusoknak kéne beismerniük, hogy energia- és gazdaságpolitikájuk csődöt mondott és a korlátozásokat bejelenteni. Brüsszel közelebb kerülne annak megvalósításához, hogy az EU “egyetlen” vásárlóként léphessen fel a világpiacon, ezzel is növelve geopolitikai és gazdasági súlyát. A terv elfogadása azt üzenné a világnak, hogy az EU “képes” saját energiaellátását biztosítani, így az euró értékét garantáló gazdasági teljesítménye is “adott”.
A legfontosabb lépés a tagállami vétójog kikerülése és a többségi szavazásra való áttérés lenne az energetika terén, amit Scholz német kancellár minapi véleménycikkében a külpolitika területére is kiterjesztene. Brüsszel most a turbina póker keretében tartaná a tagállami jogok elvonásának főpróbáját mélyítené a föderalizációt, ami Ursula von der Leyen és a Pfizer-vezér közötti, azóta “elveszett" SMS-váltás láttán valószínűleg sokadszorra csak a nagy tagországoknak és a multicégeknek kedvező. Nem véletlen, hogy az idei Európa-napon 13 tagország közös levélben ellenezte a többségi szavazásra való áttérést.
Fotó: EPA/STEPHANIE LECOCQ