Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Trump megy, a trumpizmus marad?

Ha az inga kilendül az egyik irányba, előbb-utóbb vissza is fog lendülni. Milyen esélyei vannak a trumpizmusnak 2024-ben?

A mainstream média önmagát beteljesítő jóslatként jó előre kihirdette Joe Biden győzelmét. A választás kimenetele szempontjából legfontosabb államokban a választás napi eredményét megfordító, visszaélésgyanús eseteknél a bizonyítási kényszer a vádlónál van, így amit Trump ügyvédei nem tudnak bizonyítani, az csak gyanú és nem választási bűncselekmény.

Donald Trump ezt a választást várhatóan elveszíti, ezért a Fehér Házat és az atomkoffert január 20-án átadja utódjának. A nagy kérdés az, hogy vele az általa és politikája által előhívott konzervatív populizmus, a trumpizmus is eltűnik-e? A mainstream ebben reménykedik és mindent meg is tesz ennek érdekében. Nem tűrnek vonzó alternatívát. A Twitter már be is jelentette, hogy január 20. után már nem “kivételeznek” Trump bejegyzéseivel. Demokratapárti szakértők már azt nézik, hogy a Trump-szavazók új kedvencét, a cenzúra moderáció nélkül működő Parler-t milyen ürüggyel tiltassák ki az alkalmazások közül.


Ahogy Galló Béla is írja: Trump a lovas, aki meglovagolta korszellemet, ami lassan változik. Sőt, a globalista korszellem Biden elnöksége alatt a neomarxista kultúrharc és ideológiavezérelt gazdaságirányítás várható pusztítása miatt csak nagyobb kárt fog okozni, mint a mai szemmel “boldog” 1990-es és 2000-es években. Az ideológia jegyében fokozatosan leállítanák az olajtermelést és a dízelautók gyártását. A középosztály kontójára visszavonnák az adóreformot és ingyenes egészségügyi ellátást biztosítanának az abból kimaradó kb. 30-40 millió amerikainak. A BLM és más ideológiák jegyében boszorkányüldözést indítanának a hagyományos értékek és fő hordozójuk, a keresztény középosztály ellen.

Nem véletlenül emlegetik fel most sokan Ronald Reagan szavait, miszerint “Ha a fasizmus egyszer megérkezik Amerikába, azt a liberalizmus nevében teszi.” Az USA fele most ettől retteg és fogódzót keres. Ez a fogódzó lehet a trumpizmus. Sikerülhet? A válasz egyértelműen igen!

Obama – szintén a középosztályt és a teherviselő rétegeket sanyargató –  egészségügyi reformja ellen bő tíz éve már spontán módon megszerveződött a Teadélután Mozgalom, amely akkor inkább a (felső-) középosztály tiltakozását csatornázta be. Támogatásuk segítette a republikánus Sarah Pelin, Marco Rubio, Michele Bachmann és Ted Cruz megválasztását. A mozgalom a 2010-es évek közepére elhalt, ám Donald Trump új reményt és célt adott az aktivistáknak, akik a mostani kampányban országszerte spontán hajós, autós és gyalogos békemeneteket szerveztek, új szavazókat regisztráltak és tízezerszázra mentek el Trump Make America Great Again (MAGA) nagygyűléseire.

Elindult egy mozgalom.

A 74 éves Donald Trump nem szeret második lenni. Ezért várhatóan saját MAGA-mozgalmat indít, aminek ő lehet a vezetője. A Teadélutánhoz képest ez már az etnikai csoportokat, munkásokat és a “deplorables” szegényeket is meg tudja szólítani. Híveivel közvetlen módon akar kapcsolatban maradni, amire a közösségi média és a Murdoch-média (pl. a Fox News) csak fenntartásokkal alkalmas.

Ne csodálkozzunk tehát, ha Trump saját országos (digitális) tv-csatornát indít és folytatja a nagygyűléseket. A Trump név most (még) jól cseng, így Barack Obama és Hillary Clinton példáját követve a család egy tagja, valószínűleg Ivanka Trump indulhat a 2022-es időközi választáson. Észak-Karolinában és Pennsylvániában is üresedik republikánus szenátusi szék, de akár Floridában is adná magát, hogy a Trump-mozgalom támogatásával megnyerje a republikánus előválasztást és akár a szenátori széket is. Ez lehet az ugródeszka a 2024-es elnökválasztáshoz.

Korai tehát temetni a trumpizust. Az azt kiváltó okok nem szűntek meg, ráadásul a járvány előtti jó gazdasági helyzet nemsokára “boldog békeidőként” lesz amerikaiak tízmillióinak viszonyítási pontja. Donald Trump személye mellett ez a teljesítmény a trumpizmus másik vonzereje.

(Kép forrása: itt.)