Szeretetet parancsol?

Egyesek szerint a gyűlölet és a hatalom álcája a vallás, vagy a vallás maga a gyűlölet és a hatalom (különösen a kereszténység), mások szerint pedig az eredeti üzenet eltorzult. Az eredeti ugyanis a feltétel nélküli szeretet és elfogadás hitvallása volt. De valóban így lenne ez? Aligha lehet ezt pár bekezdésben kifejteni, így ez maximum töredék lesz.  

A keresztény elvek számon kérésével általában nem élnek, hanem visszaélnek a közéletben. Olyankor szokott felmerülni ez az igény, amikor valaki helytelenít bizonyos viselkedéseket és életformákat. „De hiszen Krisztus a szeretetről beszélt, miért nem fogadjátok el azokat, akik másként viselkednek vagy élnek?” A számon kérők afféle szirupos hollywoodi szeretet-fogalmat képzelnek a keresztény üzenet mögé, és a hollywoodi üzenet valóban valami ilyesmi. A tömeggyilkos is érez, a szadista is emberből van, a pederaszta pedig csak más. Csakhogy a szappanoperák és romantikus blockbusterek és a krisztusi szeretet üzenete oly távol vannak egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől.

Ha nem így lenne, hogyan parancsolhatná meg a szeretetet Krisztus? Például azt, hogy szeressük ellenségeinket? Ha minden a „belső megélésről” és őszinte, autentikus érzelmekről szólna, az ellenségeinkkel kapcsolatban belülről a gyűlölet fakadna. A szeretet parancsa nagyon is szigorú, minden tekintetben. Önmagunk, viselkedésünk uralásáról szól, akkor is – sőt, főleg akkor! – amikor nem esik jól. Arról szól, hogy szeretjük annyira Istent, hogy betartjuk az ő törvényeit. A törvényei pedig korántsem árulkodnak libertinus szellemről.

Ha Krisztus valóban a hollywoodi szirupot kínálta volna, ma senki nem emlékezne rá, és keresztre sem feszítették volna. Akkor azt üzente volna, béküljetek meg a világgal, bármilyen is az. Akkor valóban egy afféle antik hippi lett volna, aminek időnként igyekeznek beállítani. Mi sem áll távolabb a valóságtól. A konfliktusok legsúlyosabbikát vállalta, igaz, nem a konfliktus kedvéért, hanem az igazságért. Az pedig kellemetlen, és legkevésbé sem „toleráns”. Azt üzeni nekünk: a szeretet igenis küzdelem, igenis konfliktus, elsősorban magunkkal szemben, amivel minden nap meg kell birkóznunk.

Ideje elfelejteni a legmodernebb romantika Krisztus-képét. A keresztény vallás: harc.