Rozsdás kések

Két politikus is kedvtelve figyelheti ádáz küzdelmüket. Főleg Orbán Viktor, aki Tusványoson joggal jelenthette ki, hogy ami az úgynevezett demokratikus ellenzéket illeti, attól jóízűen aludhat, e tekintetben köszöni szépen, jól van.

 Látván a legújabb fejleményeket, ne csodálkozzunk, ha nyugodt álma tőlük csak még mélyebb lett.

A másik Gyurcsány Ferenc, a bozótharc honi fekete övese, az MSZP-én belüli kavarások látszólag távoli, igazából azonban majdhogynem közvetlen résztvevője. És legfőbb esélylesője.

Molnár Zsolt úr persze korántsem az ő embere, ez abból is látszik, hogy mindenáron szeretné bent tudni Gyurcsányt az ellenzéki koalícióban. Nem főnökként persze, csak amolyan hatalmi társbérlőként, köztudott ugyanis, hogy Gyurcsány mekkora csapatjátékos, kifejezetten szeret a másodvonalban visszafogottan rostokolni. Molnár Zsolt ez ügyben tehát vehemensen odanyilatkozott, hogy az MSZP elnöksége országos döntést hozott arról, hogy a teljes körű ellenzéki együttműködésben értelemszerűen Gyurcsány is benne van.

Értelemszerűen?!

Keresem benne a valóságismereten alapuló politikai rációt. 

Mint ahogy már abban is kerestem, hogy némely balliberális véleményguru szerint, az ellenzéki összefogásba ezen felül még Vona Gáborékat is be kellene vonni.

Jelentem a tisztelt olvasónak, hiába keresem, nem találom.

Ellenzéki „disznósajtot” látok helyette, amiben aztán tudvalévőleg minden benne van.  Cigányozás, zsidózás megvan bocsájtva, már csak a választókat kellene ezzel az áruval az urnákhoz csalogatni, hogy beikszeljék a szavazatukat - Orbán ellen. Azon pedig egyelőre ne nagyon gondolkodjanak, mire is  voksoltak valójában. Higgyék el, hogy egy Botka(?)-Gyurcsány-Vona plusz a szükséges plusz egyvelegéből valamiféle működőképes alternatíva lehet.

A füstös pártirodákban mostanság nem igazán gyakori vendég a józan ész.

Botka egyelőre nagyon ellenáll, titkos főtanácsosa, a sok politikai kudarcot megélt Lengyel László Gyurcsányt mindenképp kihagyná a győztes disznósajtból. Ő a Gyurcsány nélküli liberálisokat favorizálja, érzi, Orbán nem tud olyan sokat hibázni, hogy a választók a fekete övest visszakövetelnék. Vele az ellenzéki csapatban a kormány újrázása szinte borítékolható, mert a DK fan-táborán kívül nemigen akadna szavazó, aki bele akarna kóstolni egy efféle disznósajtba.

Botka tehát maga is vagdalkozik, árulónak titulálja Molnárt, lévén ebben a baloldalnak hagyományosan nagy tapasztalata van. Csakhogy az árulózást úgy majd tíz évvel előtte Gyurcsányon kezdhették volna, aki annak idején egy jókora darabot mégiscsak kiharapott magának az MSZP-ből. Azóta is ezt nyögik, bár a nyögésre ezen kívül még számos egyéb okuk is kínálkozik.

Dúl a csata, „villognak” a rozsdás kések a politikailag oxigén nélküli levegőben.

(Kép forrása: itt.)