Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Putyin Afrikában nyit új frontot?

2015-ben már sikerült. Akkor Kelet-Ukrajnában zajlottak a harcok, ezért Putyin elnök Szíriában nyitott új frontot, hogy a harcok gócpontja a Volgától ne 400, hanem 2,150 kilométeres távolságra legyen. Most A Száhel-övezetben nyílik egy új front, amely Franciaország gyenge pontját érinti.

Mi, magyarok 1956-ban már megtanultuk, hogy “mindig van egy fontosabb konfliktus”, akkor a Szuezi-válság volt fontosabb a Nyugatnak a magyar szabadságharc támogatásánál. Amikor 2014 végére a kelet-ukrajnai harcok befagytak, Putyin elnök a szíriai polgárháborúban meggyengült Asszad-rendszer segítségére sietett, javítva ezzel tárgyalási pozícióját a kurdkérdésben Törökország, az ISIS elleni harcban az USA, a migráció kérdésében az EU felé. Most Nyugat-Afrika van soron, ahol a Wagner-csoport zsoldosai és pénze több országban segítettek hatalomra Kreml-barát katonai rezsimeket.

A hét elején Szentpéterváron rendezték meg az Afrika-Oroszország csúcstalálkozót, amin Prigozsin Wagner-vezér is részt vett, elvégre ötezer zsoldosa “dolgozik” a fekete kontinensen. Nemsokára Niger puccsista kormánya is a megrendelői közé kerülhet, ami alapjában ír felül számos folyamatot Nyugat-Afrikában és Franciaországban. Nézzük sorjában!

Valami újjal próbálkoznának


A gazdasági és energetikai szál: A Száhel-övezet Franciaország hátsó udvara. Párizs tucatnyi volt afrikai gyarmatát a közép-afrikai frank által szipolyozza ki, a két zónára osztott CFA-frank arany- és devizafedezete ugyanis Párizsban van, a franciák az árfolyamot manipulálva “veszik vissza” azt a pénzt, amit korábbi gyarmataikba fektettek. A sajtóban forgó évi 440 milliárd euró francia nyereség bizonyára túlzó, de jól mutatja a tőkekiáramlás nagyságrendjét. A térség ECOWAS gazdasági szervezetbe tömörödő országai az olajban gazdag Nigéria vezetésével saját valutát akarnak, a francia befolyás csökkenésével az új közös valuta (Eco) így már nem feltétlenül a gyarmati pénz új változata lenne.

Mali és Niger adja a francia atomerőművek uránszükségletének zömét és most mindkét ország “oldalt vált”, vagyis új vezetése leválna a francia függésről. A francia atomipar és az azt működtető EDF cég romokban hever, az 56 francia reaktor felét azonnal fel kéne újítani, vagy újra kéne cserélni. A franciák eddig jól együttműködtek az orosz atomiparral, amit az USA próbál megakadályozni. Mali és Niger orosz befolyás alá kerülése minimum energetikai újratervezésre kényszeríti Párizst. A kérdés nagyságrendjét mutatja, hogy a francia áramfogyasztás 70 százalékát atomerőművek biztosítják. Niger kiesésével újra kell tervezni annak a négyezer kilométeres gázvezetéknek a tervét is, amely Nigériából Nigeren át vezetne Algériába és onnan Európába.

A katonai szál: 2013-ban Franciaország egy 15,000 fős ENSZ békefenntartó missziót (MINUSMA) indított Maliban, ebben német és magyar katonák is részt vettek. Ahogy az orosz befolyás nőtt, úgy szorultak ki az európaiak egyre több nyugat-afrikai országból, mára csak Niger maradt. A Bundeswehr ezer katonája ragadt Maliban, akiket Nigeren keresztül akartak evakuálni. A puccs miatt most Maliból könnyen egy, az afganisztáni kivonuláshoz hasonló kaotikus nyugati menekülés lehet, a németek már kezdik is megsemmisíteni azokat a fegyvereiket, amelyeket nem tudnak hazavinni és nem akarják, hogy az orosz- és Kína-barát katonai rezsimek kezébe essenek. A maradékot Algérián keresztül menekítik ki.

Mali és Burkina Faso katonai vezetői egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy minden Niger elleni katonai akciót saját országuk elleni támadásnak tekintenek, így egy újabb proxy-háború veszélye fenyeget. Nyugat-Afrika lángba borulása jól jönne a térségbeli dzsihadista terrorszervezeteknek, Nigériában a Boko Haram aktív. Az eszkaláció megnyitná az Észak-Afrika felé vezető migrációs útvonalat is az újabb polgárháborúk és a kilátástalanság elől menekülő migránsok előtt.

Most még nem látszik, hogy Nigerben a teljes névvel a Népi Önrendelkezés és Méltóság Megőrzésének Szent Uniója nevű M62 szervezet katonai hatalomátvétele sikeres lesz-e, és Oroszország minimum a Wagner-zsoldosokkal mögéjük áll-e? Egy hasonló orosz beavatkozás Szíriában 2015-ben már kifizetődött. A Száhel-övezetben most azon a Franciaországon tudnának nagyot ütni, amely már most mosolyszünetben van Berlinnel az EU jövője miatt; nem akar az USA “vazallusaként” leválni Kínáról; és kritikus az USA adókedvezményekkel finanszírozott gazdaságélénkítési tervével (IRA) szemben.

(Fotó: MTI/AP/Sam Mednick)