Galló Béla
Galló Béla politológus

Össze nem illő páros

Akár hosszantartó és súlyos következtetéseket is levonhatunk Donald Trump és Angela Merkel washingtoni találkozójából. Pedig az elnök ciklusa elején tart még, a kancellárasszony ezzel szemben a végén, így aztán elvileg mindkettőnek jól jöhetett a másik fontos társaságában mutatkozni.

Trump bizonyíthatta, hogy szokatlan stílusa ellenére jól érti a nemzetközi politika csízióit, Merkel meg a maga temperált visszafogottságában a felelős globális partner szerepét alakíthatta.

Közös sajtótájékoztatójukon szépen el is játszották ezt a variációt, ám az idill nem sokáig tartott.

A lényeget illetően ugyanis sokkal csúnyább a mérleg.


Kölcsönös verbális gesztusokat persze tettek egymásnak. Merkel például megígérte a németekre eső NATO-költségvetés növelését, Trump pedig azt jelentette ki, hogy egyáltalán nem híve a bezárkózó (izolacionista) politikának, miközben nyilván mindketten félve nézték a plafont, nem repedezik-e a fejük felett.

Mert Trump már egy-két nappal a Merkel-vizit után nyersen megüzente a kancellárasszonynak, hogy a németek kapitális összeggel adósak a NATO-nak, ami ebben a formában persze nem igaz. „Csak” az igaz, hogy Németország jóval kevesebbet költ a védelemre, mint az Egyesült Államok, ami szóvá tehető ugyan, de meglehetős csúsztatás „tartozásnak” értelmezni.      

Washingtonban Trump még azt állította, elkötelezett híve a korrekt kereskedelemnek, mire a kancellárasszony sietett is megnyugtatni az elnököt, hogy Németország ebben megbízható partner.

Csakhogy Trump most azt a korábbi véleményét hangoztatja, hogy az offenzíven exportőr Németország az egyik legnagyobb haszonélvezője a globalizációnak. Például autóipara leányvállalatok formájában már a közeli Mexikóban virágzik, ami szerinte nem korrekt. Olyannyira nem, hogy az amerikai autóipar védelmében méretes adót vetne ki rájuk.

Az amerikai fővárosban a minap még rutinosan szőnyeg alá seperték a migráció igencsak púpos problematikáját, de nézeteik ettől a jótékony hallgatástól nemigen közeledtek. Merkel nagyot hibázott, jelentette ki korábban – és nem is egyszer – Trump, miközben Merkel az elnöknek a muszlim országokra kirótt beutazási tilalmát kárhoztatta. S alighanem senkit sem lep majd meg, ha az elnök szorgosan üzemeltetett Twitter-jén hamarosan megismétli majd, mennyire végzetesnek tartja Merkel migránspolitikáját.  

Washingtonban nem kerülhették meg, de nem is meríthették ki az orosz kérdést. Elemző legyen a talpán, aki naprakész Trump orosz-politikájából, továbbá az is nyilvánvaló, hogy Merkelt mennyire idegesíti ez a homály. Moszkva ügyében ő egységes nyugati álláspontot akar, és Washingtonban úgy tűnt, mintha ezt Trump sem ellenezné. Az amerikai-német-orosz háromszögben azonban pillanatnyilag Moszkva van a legkényelmesebb pozícióban, hiszen a transzatlanti szövetséget vezető páros jól érzékelhető össze nem illése neki mindenképpen kedvez.

Márpedig Vlagyimir Putyin kiválóan ért ahhoz, hogyan mélyítse, tágítsa minél nagyobbra az efféle repedéseket.

Nota bene, május elején Merkel Moszkvába látogat.

 

(Kép forrása itt.)