Orosz-magyar gazdasági kapcsolatokról Putyin látogatása kapcsán

Sej a mi turbinánkat orosz gáz fújja.

Csak a számokat nézve Oroszország harmadik legnagyobb kereskedelmi partnerünk. Azonban a számok mögé tekintve egyelőre ennél is fontosabb, ugyanis alapvető nyersanyagaink Oroszország felől érkeznek. Kőolaj importunk közel 100, és földgáz importunk 85 százaléka orosz eredetű. Míg olajat tudnánk importálni máshonnan is, addig földgázt elegendő mennyiségben jelenleg nem. Ha nincsen gáz, nincsen mivel fűteni, ha nincsen mivel fűteni, annak elég rossz az üzenete. Ez értékeli fel gazdaságpolitikai értelemben az orosz kapcsolatot.


Bár a 20 éves gázszerződésünk éppen 2015-ben jár le, a 2008-as válság óta visszaeső fogyasztásnak köszönhetően még három-négy évre elegendő gázmennyiséget hívhatunk le az oroszoktól, sőt egy korábbi megállapodás értelmében 2019-2020-ig biztosított gázellátásunk Oroszország felől. Papíron. A nem Ukrajnán keresztül érkező vezetékek kapacitása és a hazai kitermelés elegendő lenne a magyar igények ellátásához, de kérdéses, hogy az orosz gázimport leállása esetén megtölthetők-e  a vezetékek kellő mennyiségű gázzal. A jelenlegi gázhálózatot alapul véve Ukrajnán keresztül szerezzük be az orosz gázt. Viszont az ukrán gázvezeték rendszer rendkívül elavult és az oroszok politikai okokból is fontolgatják az Ukrajnán keresztüli gázszállítás megszüntetését. A legújabb helyzet szerint 2019-től az oroszok Törökország európai pereméig hozzák a gázt, onnan aztán oldjuk meg magunknak a szállítást. A legjobb persze az lenne, ha a vezetékhálózat bővítésével csökkenteni lehetne Oroszország felé fennálló kitettségünket és az energiahatékonyság fejlesztésével földgáz függőségünket. Amíg e stratégiai célok megvalósulnak, biztosan napirenden marad, hogy milyen időtartamra, mekkora mennyiségre és milyen árformula szerint kössünk szerződést gázszállításra Oroszországgal, valamint hogy mi lesz az átadási pont az új szerződésben, ha lesz új szerződés.

A megújuló technológiák jelenlegi fejlettségi szintjét és Magyarország adottságait figyelembe véve jelenleg a paksi kapacitás-pótló – hangsúlyosan nem kapacitás-bővítő – beruházás versenyképesnek számít. Bízhatnánk hosszú távon a jó szerencsénkben és a megújuló forradalom sikerében, amelynek köszönhetően az európai villamos energia ára hosszú távon alacsony maradhatna és importból tudnánk fedezni energiaszükségletünket, de túlságosan nagynak mutatkozik a kockázat. A Kormány stratégiai célja, hogy a magyar villamos energia termelés több mint felét adó paksi kapacitást fenntartja és ezáltal biztosítja az ország energiafüggetlenségét. Fontos részlet, hogy Paks 2 magyar tulajdonban marad, nukleáris üzemanyagot pedig szükség esetén több forrásból is tudunk beszerezni, ami szuverenitásunk szempontjából nem elhanyagolható.

(Fotó: MTI/Marjai János)

Ha már a szuverenitásnál tartunk, Oroszországgal szemben fennálló gazdasági kiszolgáltatottságunk csökkent 2010 óta. A Szurgutnyeftyegaz MOL pakettjeinek megvásárlásával egy stratégiailag fontos, ún. kritikus infrastruktúra szektorban csökkent a külföldi tulajdon aránya. A Magyarországra kihelyezett orosz tőkeállomány 2,2 milliárd dollárról 316 millióra csökkent 2010-2013 között, de azóta ez nő, különösen a Magnit kereskedelmi cég kelet-magyarországi logisztikai beruházásának köszönhetően, amellyel 2000 munkahelyet teremt. Kérdés még az orosz Sberbank jövője. A külföldi tulajdon nem feltétlenül rossz a bankrendszerben, hiszen a külföldi befektetőknek fontos viszonyítási pont egy számukra hazai tulajdonú bank. Mindig az arány a kérdés és a Sberbank jelenléte arányosnak tűnik. Esetleg felvetődhet a magyar jelenlét erősítése magyarországi leányvállalatán belül.

A két ország közötti gazdaságpolitikai egyeztetések során felvetődhet még a kereskedelmi szankciók kérdése. Az Európai Bizottság kalkulációi szerint a magyar élelmiszer exportnak csupán 1 százalékát – az Oroszországba irányuló magyar élelmiszerek egyharmadát – érinti az orosz behozatali tilalom. A balti államok élelmiszer exportjának 14, míg a lengyelekének 5 százalékát érintik a kereskedelmi szankciók. Érdekesség, hogy a szankciók legnagyobb nyertese Amerika. Miközben az EU orosz exportja több mint 7 százalékkal csökkent, addig az amerikai 15 százalékkal nőtt.

Nem szabad megfeledkeznünk a rubel 30-35 százalékos gyengüléséről sem, ami bizony a jelentős orosz érdekeltséggel rendelkező hazai gyógyszergyártókat (Richter, Egis) és a többi exportőrt is negatívan érinti.

 

Kihelyezett orosz FDI-állomány (millió dollár)

Kihelyezett orosz FDI-állomány (millió dollár)

Adatok forrása: http://www.cbr.ru/eng/statistics/print.aspx?file=credit_statistics/dir-inv_out_country_e.htm&pid=svs&sid=ITM_586

 

Befektetések oroszországban (állomány, millió dollár)

Befektetések oroszországban (állomány, millió dollár)

Adatok forrása: http://www.cbr.ru/eng/statistics/print.aspx?file=credit_statistics/dir-inv_in_country_e.htm&pid=svs&sid=ITM_14544