Nem minősítette fel Magyarországot a Fitch

Van-e ok aggodalomra?

Eldőlt, hogy bár mindhárom nagy hitelminősítőnél pozitív kilátásokkal zárja Magyarország az évet, 2015-ben nem kerülünk egyiknél sem a befektetésre ajánlott kategóriába. A hitelminősítők 3 szempontot mérlegelnek: hogyan jutott a jelenlegi helyzetbe a magyar gazdaság és költségvetés, milyen helyzetben van most, valamint hogy merre tart. E háromból csak a jelenlegi helyzet megítélése lehetséges objektív szempontok alapján. Az objektív szempontok szerint már fel kellett volna minősíteni Magyarországot, hiszen a költségvetés évek óta stabil, a kormány kivezette a válságból az országot, a gazdaság bővül, az infláció alacsony, az államadósság csökkenő pályán van, az ország külső tartozása szintén, külső finanszírozási pozíciónk rekordokat döntöget.


A felminősítés mégis elmaradt, elsősorban a „kiszámíthatatlan” magyar gazdaságpolitika miatt – írja a Fitch jelentésében. Három éve még a nemzetközi pénzügyi elemzőházak és a nézeteiket valló közgazdászok úgy vélték, hogy a kormány falnak vezeti a magyar gazdaságot. Ma már az IMF is elismeri a magyar gazdaságpolitika eredményeit, ráadásul a válságból úgy lábaltunk ki, hogy a bérek és a nyugdíjak is megőrizték vásárlóerejüket. E közben a trojka – Európai Bizottság, Európai Központi Bank és Nemzetközi Valutaalap – gazdaságpolitikai javaslatait követő Görögországban a GDP negyedével zsugorodott, a nyugdíjak vásárlóértéke pedig 50 százalékkal. De a magyar gazdaságpolitika még mindig „kiszámíthatatlan”. Majd ha a kormány valóban csökkenti a bankadót, abból majd látszik a kiszámíthatósága – szól a Fitch jelentésében. Még ha nem is ennyire expliciten.

(Fotó: MTI/Krizsán Csaba)

A hitelminősítők kivárása ellenére a piac beárazta a magyar gazdaságpolitikát. A hozamgörbe rövidebbik végén, a 3, 6, 12 hónapos állampapírok hozama a 2012-es 6,6-6,7 százalékról 2015 végére 0,5 százalék alá csökkent, míg a hosszabbik végén 7,2 százalékról 4 százalék alá. Persze ehhez kellett a fejlett nyugati világ laza monetáris politikája is, aminek köszönhetően a kockázatmentes hozamok lényegében lenullázódtak. Ezért is lett volna jó, ha a FED kamatemelése, az amerikai jegybanki politika szigorodása előtt befektetésre ajánlott kategóriába sorolta volna a magyar állam hitelminősítését legalább két hitelminősítő. Ugyanis ebben az esetben olyan nyugdíjbiztosítók és nagy befektetési alapok számára is megnyílik a magyar államkötvénypiac, amelyek szabályzatuk miatt nem fektethetnek be a befektetésre ajánlott kategória alá sorolt ország állampapírjaiba. Igaz, az MNB döntésének köszönhetően – ami a hazai kereskedelmi bankokat az állampapír vásárlás felé tereli – valamint a növekvő lakossági megtakarítások révén vélhetően akkor is lesz biztos kereslet a magyar állampapírok iránt, amennyiben a nagy nyugdíjalapok nem néznek felénk még egy jó ideig.

Középtávon arra lehet számítani, hogy a mostani 4-4,5 százalékos GDP-arányos adósságszolgálat 2-3 százalékra csökkenhet, amennyiben sikerül fenntartani az államadósság csökkenő trendjét és növelni a hazánk felé fennálló befektetői bizalmat. Az államadósság-szolgálat csökkenése így akár évi 500-600 milliárd forint többlet-megtakarítást is jelenthetne a költségvetés számára. Ez az, amire nagyon régóta várunk. A lengyelek a 90-es években elérték, hogy hitelezőik elengedjék államadósságuk 50 százalékát, így 10-15 éve a GDP-jüknek csupán 2 százalékát költik kamatokra évente, míg a cseheknek legendásan alacsony, a GDP 1 százalékára rúg az adósságszolgálatuk. Ezt a lemaradást lehetne behozni 5-8 éves időtávon – vagy kedvező nemzetközi környezet esetén akár gyorsabban is.

Gondoljunk abba bele, mire lehet elég 600 milliárd forintnyi többletpénz a költségvetésben. 100 milliárdból meg lehet duplázni az egészségügyi szakdolgozók bérét, további 100 milliárdból meg lehet másfélszerezni az orvosi fizetéseket, 30 milliárdból be lehet vezeti a kéttanáros modellt azokban az osztálytermekben, ahol 30 százaléknál magasabb hátrányos helyzetű gyermekek aránya. A maradékból pedig 15-ről 12 százalékra csökkenthető a személyi jövedelemadó kulcsa, ami további évi 90 ezer forinttal növelné az átlagbérből élők nettó keresetét.

Aggodalomra egyelőre semmi ok, tervezésre és felkészülésre annál inkább.