Gát Ákos Bence
Gát Ákos Bence alapító elnök, Duel Amical

Nem elszigetelt a magyar migrációs politika

Nemrég még a francia külügyminiszter Magyarországot bíráló szavaitól volt hangos a sajtó. A volt francia elnök Nicolas Sarkozy azonban már más hangot ütött meg egy csütörtöki interjúban. Következzenek a számos magyar áthallást tartalmazó Sarkozy-féle migráns akcióterv főbb pontjai.

A volt francia elnök úgy tűnik, reálisabban látja a bevándorlás kérdését, mint a jelenleg regnáló François Hollande. Nicolas Sarkozy a Le Figaro francia napilapnak adott interjújában erőteljesen bírálta a francia kormány határozatlan fellépését migránsügyben. Kapcsoljuk ki egy pillanatra a nemzetközi híradásokat, amelyekben folyamatosan a magyar kormányt ostorozzák, s tekintsük meg a Sarkozy-akcióterv legfőbb megállapításait.


A kvótarendszer nem jelent megoldást. A magyar miniszterelnökhöz hasonlóan Sarkozy is kiemeli, hogy a kvótarendszerre nem lehet elsődleges megoldásként tekinteni. Arról csak azután érdemes beszélni, ha már kidolgozásra került egy európai bevándorlás-politika. Sarkozy szerint François Hollande hazudik, amikor 24 000 menekült befogadásáról beszél. Mindenki tudja, hogy az egyszer Schengenen belülre került bevándorlók nem az EU által kijelölt országokban fognak letelepedni, továbbmennek eredeti úti céljukig. A kvótarendszer önmagában nem megoldás, a számok vég nélkül növekedhetnek.

Gazdasági bevándorlókat nem lehet korlátlanul befogadni. Sarkozy visszautasítja a gazdasági bevándorlók tömeges befogadását, amely tönkretenné a francia társadalmat. Véleménye szerint a menekültstátusz kivételes esetekben jár csak, nem lehet általánosítani, mert akkor elveszíti igazi értelmét, az igazán rászorulók védelmét. Bevezetné a „háborús menekült” státuszt is, amely rövidebb ideig tenné lehetővé az országban való tartózkodást, mint a politikaimenekült-státusz. Sarkozy hozzáteszi, a Schengeni-övezeten kívül kell létrehozni táborokat, ahol lefolytatják a megfelelő eljárásokat.

(Migránsok Párizs utcáin.)

Nemzetközi fellépés kell az Iszlám Állam ellen. A kialakult válsághelyzetet az Iszlám Állam elleni hatékony nemzetközi fellépéssel lehet megoldani. Elkerülhetetlen a katonai beavatkozás. Francia szakértők segíthetnék a felderítést, a gyalogosokat a környező államok segítségével kellene biztosítani. Európa felelőssége is, hogy megoldás szülessen.

Oroszország elszigetelése hiba volt. A nemzetközi fellépéshez nagy szükség van Oroszországra is. Sarkozy szerint elhibázott volt az az európai politika, amely egy újabb hidegháborús helyzet kialakulásához vezetett. Európai érdek, hogy az oroszokkal újraéledjen a párbeszéd.   

A volt francia elnök gondolatai kísértetiesen összecsengenek a magyar miniszterelnök által a közelmúltban megfogalmazott megállapításokkal. Sőt, ha hiszünk Sarkozynek, akkor Orbán Viktornak még az ukrán válság tárgyalásakor is igaza volt, amikor nem állt be az Oroszországot átgondolatlanul kiközösítő nyugat-európai politikai vezetők közé. A magyar kormány koránt sincs elszigetelődve, bármennyire is ezt akarja velünk elhitetni a baloldali média. Ettől azonban még nem szabad hátradőlni, Sarkozy gondolataiban is akadnak olyanok, amelyek nem feltétlenül szolgálják a magyar érdekeket. Szóba jön például Schengenen belüli szabad mozgás felfüggesztése (egyelőre csak a nem európai polgárok számára). Ugyanígy sajnálatos, hogy még mindig a mediterrán térség problémáira hegyezik ki a problémát, megfeledkezve a Balkánon keresztül érkező menekültáradatról. Egy dologban tehát bizonyára követnünk kell a többi európai ország mintáját: a közös megoldás keresése közben határozottan ki kell állni saját érdekeink mellett.