Most akkor képzettek a migránsok vagy sem? Attól függ

A menekültválság szempontjából kevéssé relevánsak és rendkívül félreértelmezettek az elmúlt napok migránsok képzettségével kapcsolatos híradásai. Az eddig rendelkezésre álló egyetlen reprezentatív felmérés szerint az Ausztriában menedékjogot kapott szírek 7 százaléka, az afgánok 1 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel.

A szalagcímek a tudatalattinkra hatnak. Jó szalagcímet írni felelősség – ami vonatkozik rám is. Sorra olvashattuk az elmúlt napokban, hogy „túlképzettek a magyarországi bevándorlók”, „Ausztria: meglepően jól képzett a szír és iráni menekültek többsége” – hogy csak néhányat említsek azok közül a szalagcímek közül, amelyek aztán értelmiségi körökben aduásszá váltak a migránsokról szóló vitákban.

(Nyugat-Európába tartó migránsok a macedón határon.)


Amennyiben a helyükön kezeljük ezeket a statisztikákat, teljesen új kép rajzolódik ki előttünk. A Magyarországra vonatkozó KSH jelentés kevéssé releváns menekültügyi szempontból, mert általánosságban a bevándorlókkal foglalkozik és 2014. második negyedévében készült. A KSH felmérésben mindössze 3% a menekültek aránya. A legtöbben családegyesítő (30,2%), ezen kívül továbbtanulási (26%), konkrét munka- (22,5%), illetve remélt munkavállalási (8,7%) és egyéb (9,6%) céllal érkeztek.

Az osztrák Munkaerő-piaci Szolgálat (Arbeitsmarktservice, AMS) adatfelvétele nem reprezentatív, és nem is az újonnan érkezett menedékkérőkre vonatkozik. Az AMS csak olyan, ténylegesen menedékkérőként elismert személyek közül választott, akik engedéllyel tartózkodtak Ausztriában, és akik hosszú ideje nem találtak munkát, éppen ezért a szervezethez fordultak segítségért, vagyis – ahogy a Der Standard 2016. január 12-i cikkében meg is jegyzi – a most megkérdezettek nem a menekültek nyári-őszi hullámához tartoznak. A 21 ezer menedékjoggal rendelkező migránsból kiválasztottak tehát 900 regisztrált álláskeresőt, és körükben mértek 23%-os arányt a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre vonatkozóan. Az AMS vezetője hozzáteszi azt is, hogy azért is nehéz a munkaerőpiaci integrációja ezeknek az álláskeresőknek, mert a nyelvet alig beszélik, traumatizáltak és csak minden harmadik megkérdezett rendelkezik hivatalos irattal a végzettségéről.

Az egyetlen nyilvánosan rendelkezésre álló reprezentatív felmérést a menedékjogot kapottak képzettségi helyzetéről az AMS még 2015 szeptemberében készítette, amikor mind a 17.897 menedékjogot kapott bevándorló képzettségét megvizsgálták. A felmérésből az derül ki, hogy az 5007 szírnek csupán 7 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel, míg a második legnagyobb csoportból, a 4221 tagú afgán közösségből közül mindössze 40 fő, amely kevesebb mint az afgán bevándorlók 1 százaléka.

Az OECD még 2008-ban készített összefoglaló tanulmányt arra vonatkozóan, hogy hogyan alakul a foglalkoztatása azoknak, akik (1) munkavállalási vagy tanulmányi céllal érkeznek, (2) családtagként vándorolnak be, vagy (3) menedékjogot kapnak, nemzetközi védelemben részesülnek. Mivel a nemzetközi védelemben részesülők nem kiírt álláshelyre vagy iskolai ösztöndíjjal érkeznek, ezért a munkapiaci integrációjuk nehézkes. Az ábra tanúsága szerint a munkavállalási vagy tanulmányi céllal érkezők foglalkoztatási rátája már a második évtől 75-80 százalék körül alakul, míg a nemzetközi védelemben részesülők foglalkoztatása 22-23 százalékról indul, 5 év alatt emelkedik 50 százalékra, és csak 15-20 év alatt közelíti meg a 70-74 százalékos szintet. Egészen addig jelentős integrációs költségek terhelik az adófizetőket.

Ábra: Foglalkoztatottak aránya az európai OECD országokban bevándorlási csoportonként és a tartózkodás időtartama szerint 2008-ban

A Szíria körül rekedtek humanitárius megsegítése továbbra is a fejlett Európa és a jólétben élők erkölcsi kötelessége. Félő ugyanakkor, hogy humanitárius szerepünk félreértelmezése és a migránsok több ezer kilométeres gyalogútra ösztönzése beláthatatlan kockázatokat rejt magában. Veszélyezteti az évtizedek, évszázadok alatt felépített gazdasági és társadalmi rendszereink működését, és ezzel összefüggésben a kontinens segítségnyújtási képességét.