(M)ekkora ráfizetés a megélhetési bevándorlás?
A Balkán kapuzárás előtti pánikban él. Látva az észak-afrikai és közel-keleti menekültek áradatát, mindenki sejti, hogy Nyugat-Európa előbb-utóbb bezárja kapuit a tömeges bevándorlás előtt.
A hiányszakmákba persze továbbra is tárt karokkal várják a 35 évnél fiatalabb, nyelveket beszélő, családos, és beilleszkedni képes / hajlandó bevándorlókat. Probléma a szakképzetlen tömegekkel van.
Egyre több tanulmány jelenik meg a modern kori népvándorlás költség-haszon elemzéséről. A bevándorlás pártiak szerint egyértelműen pozitív az egyenleg. A közhely szerint a bevándorlók általában fiatalabbak, és többet fizetnek be a nagy ellátórendszerekbe, mint amennyibe a saját ellátásuk kerül.
A kritikusok viszont az egyenlegszámításba a szociális kiadások mellett bevonják az állam összes (pl. infrastrukturális és védelmi) kiadását is, és így már korántsem ennyire kedvező a kép.
(Fotó: MTI/Mihádák Zoltán)
A ráfizetés azért is járhat közelebb a valósághoz, mert a migráció célországaiban egyre-másra próbálják csökkenteni a bevándorlás társadalmi költségét, így javítva az egyenlegen.
Az óvatos finomhangolás a centrumországokban már elkezdődött: Németország már csak a külföldiek ténylegesen ott élőgyermekei után fizetne családi pótlékot, és a luxemburgi EU-Bíróság 2014. novemberi ítélete alapján a munkanélküli uniós külföldieknek sem jogosultak automatikusan a Hartz IV-es szociális alapjuttatásra.
A szintén célországnak számító Anglia miniszterelnöke versenyt fut a bevándorlásellenes UKIP párttal, így a tervek szerint a szigetországba érkezőknek az eddigi kettő helyett immáron négy évig kellene ahhoz járulékot fizetni, hogy jóléti ellátásban részesülhessenek.
Svédország felújítaná a korábban egyszer már hamvába holt „Hágai Programot”, amelynek keretében a centrumországok „saját” menekültjeiket kvóták szerint osztanák vissza az uniós tagországokra.
És a másik véglet: Az új görög kormány egyenesen politikai zsarolásra használja a menekültkérdést. Ha az EU nem enged a görög államadósság rendezésénél, akkor Athén lebontja a görög-török határon a menekültek visszatartására nemrég felépített falat.
A népek országútján fekvő Magyarország a lehető legvilágosabban és legőszintébben foglalt e kérdésben állást: A megélhetési bevándorlók befogadása helyett a közoktatás és szakképzés reformjával kell a már itt lévő, munkaképes lakosságnak esélyt adni. Ez ugyanis a társadalmilag legkedvezőbb megoldás.