Magyarország – Brüsszel: 4:0
Ezt rögtön négy siker is bizonyítja: 1. Közép-Európa iránt megértő elnök került a bizottsági székbe; 2. térségünkből került ki a Valutalap új vezetője; 3. Angela Merkel szerint eredményesen használjuk fel az uniós fejlesztési forrásokat és 4. Trócsányi Lászlónak fontos biztosi pozíciót szánnak.
Az európai léptékkel közepesnek számító Magyarország – szövetségeseivel – rövid időn belül négyszer volt sikeres. A bevándorláspárti megmondóemberek és a balliberális médiamunkások a hazai ellenzék gyengeségét látva abba a reménybe kapaszkodtak, hogy majd Moszkva Brüsszel jól helyére teszi a budapesti kormányt.
Magyarország európai tényezővé vált.
Évek óta hallgattuk, hogy Budapest mennyire “elszigetelt”, hogy “szembe megyünk az autópályán”, “senki sem mutatkozik velünk”. Ezzel szemben Magyarország rövid időn belül négyszer akasztotta meg a neoliberális mainstream terveit, aminek eredményeként országunk és térségünk levegőhöz jut, valamelyest csökken rajtunk a nyomás.
Azért ne legyenek illúzióink! Berlin és Brüsszel tervei nem változtak, ők továbbra is egy szuperintegrációt, egy föderális Európai Egyesült Államokat akarnak. Annyi történt, hogy ezt nem sikerült – a tudatosan európai szinten tartott migránskérdés által és annak mentén – erőből keresztülvinni. Majd mással próbálkoznak.
A V4-csoport és Macron francia elnök alkalmi szövetsége akadályozta meg, hogy a szocialista Timmermans vagy a “pragmatikus” Manfred Weber legyen a Bizottság elnöke. Utóbbi hangzatosan mondott le a magyar szavazatokról, így sorsát leginkább magának köszönheti.
Ursula von der Leyen sem egy karakterfeszt politikus, ám annyira ő is pragmatikus, hogy szakítson elődjei gőgjével és legalább megértést ígérjen Kelet-Közép-Európa szabadságszerető népeinek.
A mainstream a Valutalap élén Timmermans elvtársát, a bukott holland pénzügyminisztert, Jeroen Dijsselbloemot látta volna szívesen, akit így kárpótoltak volna azért, mert pártja történelmi veresége után le kellett mondania az Eurogroup éléről. Mivel az EU élén most nincsen térségünkből származó politikus, ezért a holland politikus helyett egy bolgárt sikerült e fontos nemzetközi testület élére lobbizni.
A legnagyobb siker az volt, amikor Angela Merkel Sopronban arról beszélt, hogy hazánk a Magyarországot megillető uniós fejlesztési forrásokat úgy használja fel, hogy az segítse a gazdaság növekedését és növelje a magyar emberek jólétét. Vagyis a kormány jól használja fel a brüsszeli pénzeket. Ez sajgó pofon a patrióta gazdaságpolitikát “korrupciónak” csúfoló hazai ellenzéknek és médiának.
Hasonló pofont kaptak a hazájuk ellen Brüsszelben ágáló ellenzéki pártok és politikusok, amikor von der Leyen magyar szempontból fontos területet bízna Trócsányi Lászlóra. A szomszédságpolitika és a bővítés ügye ugyanis magyar és közép-európai szempontból stratégiai kérdésnek számít.
A fenti példák jól mutatják, hogy Magyarország a V4-csoport tagjaként jól tudta saját nemzeti érdekét a térség érdekével ötvözni és ehhez mindig talált további alkalmi szövetségeseket. Ez a politika már képes a hazánkban 2010-ben megkezdett építkezés külső feltételeinek garantálására, még ha ez Brüsszelben sokaknak nem is tetszik.
(Kép forrása: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda)