Kvótaper – alternatív valóság

1. Az eljárás azért indult, mert Magyarország és Szlovákia keresettel fordult az EU Bíróságához, amiben azt kérték, hogy a testület semmisítse meg a Belügyi Tanács 2015. szeptember 25-én hozott, kvótás döntésként elhíresült határozatát. A tegnapi ítélet elutasította a kereseteket, ami azt jelenti, hogy a Bíróság szerint a kvótás döntés jogszerű volt. Eddig a száraz tények. De ami ezután következett, az komolyan elgondolkodtatott, hogy egyes újságírók tényleg nincsenek tisztában a logika alapvető szabályaival, vagy csak olvasóikról feltételezik ugyanezt.

2. Az indexes Bohus Péter például arról próbálta győzködni a rögtönzött sajtótájékoztatót tartó Trócsányi Lászlót és Szijjártó Pétert, hogy nem lesz kóser, ha Magyarország nem hajtja végre az ítéletet. A gond csak az, hogy az ítéletet fogalmilag nem lehet végrehajtani, sem pedig annak végrehajtását megtagadni, hiszen az nem mond többet, mint hogy a kérdéses döntés jogszerű volt. Szó sincs benne arról, hogy bármire is kötelezné Magyarországot vagy Szlovákiát. Tehát a „jól értesült” 168 Óra beszámolója ellenére sem kötelezi az ítélet arra Magyarországot, hogy „befogadjon 1294 menekültet”.

3. Bezzeg a szlovákok, ők igazi européerek… mármint az Index szerint. Merthogy „Pozsony sem lelkes, de tudomásul veszik a döntést” – írja a jó tollú publicista. A rend kedvéért rögzítsük már viszont, hogy az ítéletet a Bíróság 15 bírából álló tanácsa hozta, így az ellen jogorvoslatra nincs lehetőség. Tehát sem Szlovákia, sem Magyarország, de még Németország, Fegyőr András és Vona Gábor sem tehet mást, minthogy tudomásul veszi az ítéletet. Ebből nem következik, hogy akár Szlovákia, akár Magyarország feladná eddigi pozícióját a kvótákkal szemben, hiszen az ítélet nem erről szól (lsd. 2. pont).

4. Amiről viszont elfelejtenek beszámolni a mindig objektív orgánumok, az az a korántsem elhanyagolható tény, hogy az egész kvótás döntés hatálya 2017. szeptember 26-ig tart. Ezt egyébként az ítélet sem vitatja, sőt konkrétan leszögezi, hogy (…) „a megtámadott határozat véglegesen 2017. szeptember 26‑án jár le.”  Illetve „Következésképpen meg kell állapítani, a megtámadott határozat korlátozott időszakra alkalmazandó.” Mondjuk igaz, hogy ehhez el kellett volna olvasni magát az ítéletet is, ami úgy látszik, hogy nem szükséges a tényszerű újságíráshoz.

5. Ha viszont a Bíróság szerint is szeptember 26-a a végső dátum, akkor miért beszéltek a magyar miniszterek a jogi csatározás folytatásáról? Hát azért, mert folyamatban van egy kötelezettségszegési eljárás is, amit a Bizottság azért indított, mert szerintük Magyarország, Csehország és Lengyelország nem hajtják végre a kvótás határozatot. Lépjünk túl azon, hogy miért ezt a három országot szemelte ki a Juncker-féle testület, amikor a saját maguk által publikált legújabb jelentés szerint is Málta az egyetlen tagállam, amely sikeresen abszolválta a szétosztási mechanizmus ráeső részét. Szóval, a Bizottság következő lépésként megpróbálhatja a Bíróság elé vinni az ügyet és ott kikényszeríteni, hogy a renitens tagállamok beálljanak a sorba. Ez az újabb per újabb elhúzódó jogvitát jelenthet, erre utaltak a magyar miniszter szavai, melyek szerint „a harc még csak most kezdődik”.

6. Végezetül játszunk el egy pillanatra a gondolattal, hogy lesz újabb per és a Bíróság ott is hazánk ellen ítél. Mi történik ekkor? Ezt természetesen senki sem tudhatja előre. Például az Alkotmánybíróság kimondhatja, hogy a döntés ellentétes Magyarország Alaptörvényével, ezért pedig nem is kell végrehajtani azt. Persze történhet más is, de egy dolog biztos: nem a magyar és nem a szlovák kormány számára lenne kellemetlen a helyzet, hiszen az ő álláspontjukat mindenki ismeri. Igazán azok izzadnának, akik szerint a kvóták jelentik a megoldást Európa minden bajára, végrehajtani azonban nem tudják a döntést: Németország, Belgium, Luxemburg, Hollandia stb. szóval a kvótapártiak. A helyzet ugyanis úgy áll, hogy a két éve született döntés értelmében kizárólag olyan embereket lehet szétosztani, akik túlnyomó valószínűséggel menekültstátuszt kapnak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy olyan országból érkeztek, ahol háború dúl, vagy politikai okok miatt üldözik őket. Ilyen emberek viszont már sem Olaszországban, sem Görögországban nincsenek. Vannak helyettük gazdasági bevándorlók, akik Marokkóból, Bangladesből, Pakisztánból és egy sor olyan helyről indultak útnak szerencsét próbálni, ahol szegénység van, de háború az nincs. Ebből kifolyólag pedig olyan ember sincs, akit szét lehetne osztani a kvótamechanizmus keretében, ezért nem tudják végrehajtani a döntést a kvótapártiak sem. A döntés tehát illogikus és életszerűtlen, ezt pedig nem lehet bírósági döntéssel orvosolni.

7. Ha a történet véget érne itt, akkor tényleg nem lenne miért aggódnunk: Brüsszel azon erőlködik, hogy egy végrehajthatatlan döntés végrehajtására bírja rá a tagállamokat? Nagy ügy. Igen ám, a dolog azonban úgy áll, hogy a bürokraták is felismerték mindezért és a látszólag halott ügyet kizárólag azért erőltetik még mindig, hogy megágyazzanak egy olyan állandó, felső korlátok nélküli szétosztási mechanizmusnak, amely elmosná a határt valódi menekült és gazdasági bevándorló között, egyaránt szétosztva mindenkit a tagállamok között.

(Kép forrása itt.)