Galló Béla
Galló Béla politológus

Keményen az asztalra

Milyen az, amikor az EU keményen az asztalra csap? Ki rezzen össze erre?

Most majd megtudhatjuk, hiszen Charles Michel, az Európai Tanács elnöke vasárnap azt nyilatkozta egy francia rádiónak, hogy Brüsszel „be fogja tartatni” a koronavírus elleni oltóanyagot gyártó cégekkel jogilag vállalt kötelezettségeiket.

A szerződések szállítási és egyéb kulcsfontosságú részletei titkosak ugyan, aggodalomra még sincs semmi ok: ki merne olyat feltételezni, hogy Brüsszelben valamit elmulasztottak, netán elrontottak? Tudjuk, mekkora, s milyen kifinomult probléma- és jogérzékenységgel rendelkezik a hozzáértő uniós bürokrácia, rendületlenül bízunk tehát Michel úrban. Pacta sunt servanda. Legyen ő csak kemény, akár a kád széle. 

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. 


Példának okáért a Pfizer amerikai gyógyszergyárral is, amely nemrég bejelentette, azért lassítja az oltóanyag szállítását, hogy gyártókapacitásait növelhesse.

Hogy is van ez?!

Lassít, hogy többet termelhessen? E logikával azért bíbelődjünk kicsit.

Úgy képzeljük, egy világcégnél a szállítási- és a gyártókapacitások nincsenek szoros kapcsolatban, képletesen szólva, ha a teherautók szerződéses ritmusban jönnek-mennek, a kémcsövekkel a laborokban attól még nyugodtan dolgozhatnak, ha csak nem szakképzett laboránsok ülnek a volánnál is. Ám efféle összevont feladatkörnek a Pfizernél talán csekély a valószínűsége.

De ha van is valami rejtélyes összefüggés az említett kapacitások között, reméljük, Michel úr karakánnak ígért föllépése valahogy majd csak modernizálja, gyorsítja a folyamatokat, s a cégnek hamarosan lesz mit szállítania Európába. Immár zökkenőmentesen.

Ebben nyilván az sem akadályozhatja, hogy a Pfizernek mindeközben saját anyaországa jogos igényeit is ki kell elégítenie. Márpedig Joe Biden igen ambiciózus tervvel kezdi elnöki ciklusát: első száz napja alatt a „gazdaságélénkítő” bankóprés fölpörgetése mellett száz millió amerikai állampolgár beoltatását is tervezi, ami meglehetősen tekintélyes állami megrendelést sejtet. Azt persze csupán az érintettek tudhatják, mekkora ebben a szóban forgó cégre eső hányad, azonban meg lennénk lepve, ha az állami csomagban konkurens – főleg „holmi orosz és kínai” – vakcina beszerzése is szerepelne. Szép, szép a versengés meg a globalizáció, de America First, bár ezt mintha már hallottuk volna valakitől. És tényleg…

Több mint kíváncsian várjuk, vajon Michel úr asztalra csapása után mi következik? Elér(het)i-e legalább azt, hogy EUrópa legyen a Second?

Akár tartalmazzák ezt a szerződések titkos részletei, akár nem.   

(Kép forrása: itt.)