Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Kanyarban előzni

Már megint mi jártunk jól! Persze nem véletlenül, ehhez kell a magyar kormány járványkezelésének három jó döntése is.

A magyarokról az 1990-es évek elején azt mondták, hogy utolsóként mennek be a forgóajtón és elsőként jönnek ki. A mondás mára ismét igazzá válik. Hogy miért? A magyar kormány sikeres járványkezelése miatt, amely sokadszorra előzte be a mezőnyt, vagy ahogy pestiesen mondják, kanyarban előz.

Miben különbözik a magyar járványkezelés a nyugati mainstreamtől? Melyik az a három dolog, amit a mi kormányunk jobban csinál, mint mások?

Az első a hungarikumnak számító Nemzeti konzultáció, amely a részvételi demokrácia  eszközeként két választás között is biztosítja a beleszólás és vita lehetőségét. Még azok is elmondják véleményüket — például a közösségi , vagy ellenzéki médiában — a kérdésekhez kötődő témákban, akik nem töltik ki az íveket. Brüsszel csak az óraátállításról kérdezi az európaiakat. Az őshonos kisebbségek jogait szavatoló Minority Safe Pack kezdeményezést lesöpörték az asztalról. Azt pedig, hogy az európaiak akarnak-e 34 millió migráns-állampolgárt, csak a médiában közlik és nem kérik ki a vén kontinens lakóinak véleményét.

A Nemzeti konzultáció vitát generál és ütközteti az alternatívákat és pont ez a demokrácia lényege: ütközzenek az alternatívák, ötletek és érdekek, majd a végén szülessen konszenzus. A magyar járványintézkedéseket talán ezért is fogják el többen.

Pezsdíti a vitát.


A második elem a keleti és globális nyitás. Miközben mások Brüsszelre várnak, a magyar kormány a patrióta gazdaságpolitika jegyében már idejekorán a keleti piacok felé fordult. Ez fizetődik ki most, amikor a cammogó nyugati vakcina szállítmányok mellett elsuhannak a keleti szállítmányok. A balliberális propagandasajtó szerint a beérkező vakcinák 94 százaléka nyugati. A héten beérkező kínai szállítmány ezt 60:40-re módosítja, az arány nemsokára átfordul. Nyárra 3,5 millióval több magyar kap a keleti vakcinák által védettséget, mintha csak Brüsszelre várnánk. Időközben a német és osztrák kancellár is az orosz és kínai vakcinákban látja a nyájimmunitás gyors elérésének zálogát.

A magyar válságkezelés harmadik sajátossága az ipari struktúraváltás. A kormány számos nyugati országgal ellentétben nem a status quo ante üzemeket és munkahelyeket finanszírozza, amelyek a járvány után vagy újraindulnak, vagy sem. A kapitalizmusról tanuláson és munkán alapuló társadalomról azt tanultuk, hogy nem a mai munkahelyünkről fogunk nyugdíjba menni. Aki eddig idegenvezető volt Budapesten, lehet, holnap elektromos autók alkatrészeit fogja gyártani Kecskeméten, vagy Debrecenben.

A cél, hogy aki akar, tudjon dolgozni, mert az újbaloldali üdvtörténetekkel szemben nem a segély, hanem a munkajövedelem adja meg azt a szabadságot, amire a XXI. század embere vágyik. Ne feledjük! A járvány előtt munkaerőhiány volt, és a nyájimmunitás elérése, a szolgáltató szektor újraindulása után ismét ez várható. Ráadásul pont a most lesajnált kínai és orosz vakcinák miatt, ugyanis a turistaáradat pont keletről várható.

A kanyarban előzés veszélyes gyakorlat. Szerencse, hogy a polgári magyar kormány 2010 óta kellő rutint szerzett ebben.