Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Jó reggelt! Varsó rájött, hogy Brüsszel átverte

A lengyel kormány júniusban feladta a globális minimumadó blokádját és visszavonta a bírósági fegyelmi kamarákról szóló törvényt, amire a brüsszeli bizottság jóváhagyta a lengyel újjáépítési tervet. Pénzt azóta sem kaptak, így Varsó azt kapta “jutalmul”, amit Budapest büntetésül. A lengyel kormány válaszul most Brüsszel egyik kedvenc projektjének felmondásával fenyeget.

Varsóban azt hitték, hogy közepes méretű uniós tagországként, potenciális nettó befizetőként és a kijevi rezsim egyik legvehemensebb európai támogatóiként majd úgy kapnak Brüsszelből pénzt, hogy nem kell betagozódniuk a brüsszeli kamikaze politikába és közben tovább építhetik regionális hatalmi ambícióikat. A lengyel kormány biztosan látta Brüsszel és főként az Európai Parlament azon törekvését, hogy éket verjen a szuverenista lengyel és magyar kormány közé, kihasználva az ukrajnai háború eltérő megítélését. Látták. Azt hitték, egyedül is sikerül nekik. Hát nem sikerül. Kiderült, hogy mégsem a méret a lényeg!

A brüsszeli terv átlátszó. A lassan döcögő 7. cikkely szerinti eljárást Magyarország esetében a globalista cseh kormány elnöksége idején egyet tovább léptetik, a Lengyelország ellen a bizottság által indított, tehát komolyabb, folyamatot pedig pihentetik. Katonailag most nem tudnak minket megszállni, mint 1944-ben, de a folyamat végén felfüggeszthetik e két ország szavazati jogát, így nem tudnánk a többségi szavazásra való áttérést, vagy az újabb uniós gigahiteleket megakadályozni.

Persze a 7. cikkely szerinti eljárás most csak ketyeg, de ha sikerülne a varsói kormánykoalíciót a pénzmegvonással és az annak feloldásához kötött feltételekkel megdönteni, akkor ezzel a még mindig élő lengyel-magyar véd- és dacszövetséget “belülről” bontanák fel. Ki tudja, ebben az esetben akár fel is gyorsulhatna a Magyarország elleni eljárás. A 15% gáztakarékosság megszavaztatásánál láthattuk, hogy miként törik le a tagországok ellenállását és állítják őket a brüsszeli javaslat mögé.

Jutalom vagy büntetés?

Brüsszel tehát most a lengyel kormánytól vár olyan igazságügyi reformokat, amelyektől a varsói koalíció felbomlását remélik. A fegyelmi kamarák helyére a 116-ból első “mérföldkőként” például egy új és a Soros-hálózat NGO-i által működtetett, bírói érzékenyítő hivatalt várnak.


Varsó idestova két hónapja írta alá Brüsszellel az újjáépítési tervről szóló megállapodást, és máig vár a 75 milliárd euró folyósítására. A bizottság ugyanúgy csepegteti és pántlikázza a lengyeleknek járó pénzt, mint a mienket. A lengyelek így azt kapták “jutalmul”, amit mi büntetésül.

Most októberben következik az újabb forduló, ahol esélyes, hogy a lengyel és magyar uniós források egy részét elvonják, és más projektekbe forgatják át, mint pl. a RePowerEU, vagy az ukránok felfegyverezését szolgáló “Európai Békekeret". Már most is van precedens: Varsó a bírósági rendszer átalakítása miatt kirótt napi egymillió eurós büntetést nem fizette ki, ezért azt levonták a lengyeleknek egyébként járó uniós támogatásokból. A következő csomagnál majd ennyivel többet kapnak.

A varsói kormány azt hitte, elég lesz a kijevi rezsimet támogatni, és az amerikaiakkal “együtt dübörögni”. Nem hiszik el, hogy az amerikai globalisták ahogy most az “utolsó ukránig” küzdenek, azt követően az “utolsó lengyelig” fognak majd. Csak előbb megvásároltatják a lengyelekkel az amerikai atomerőműveket, LNG-t és fegyvereket.

Varsó nem akarja elhinni, hogy a Fehér Ház és Brüsszel — minden szimbolikus gesztus ellenére — leginkább csak eszközként és nem szövetségesként, vagy partnerként tekint a lengyelekre. A lengyel tervek csak a lengyeleknek fontosak, a nyugatiaknak maximum addig, amíg pénzt lehet a lengyelekből kisajtolni, vagy meg lehet osztani a V4-eket és leszalámizni az olasz-lengyel-magyar szuverenista tábort.

A lengyelek “nem értik”, miért nem jön a nekik is egyébként járó uniós pénz, ezért most stratégiát váltottak. Nem akarják tovább támogatni Brüsszel Green New Deal politikáját, ami a zöld ideológia megvalósítását jelenti, és leginkább az Orbán Viktor által példaként felhozott “gazdasági tüdőlövéssel” ér fel. Jó példa erre az elszálló fosszilis energiaárakra Németországban rakódó tonnánkénti 30 euró CO2-felár.

Lengyelország regionális energetikai nagyhatalom is akar lenni, most készül el Norvégiából a Baltic Pipe gázvezeték, Swinemündében már működik az LNG-terminál, és Danzigban egy olyan olajfinomítót akarnak fejleszteni, amely Kelet-Németországot és Berlint is ellátná. Akkor mernek a fosszilis energia terén nagyot álmodni, amikor Brüsszel 2030-ra 55 százalékkal csökkentené a klíma emissziót, és 2050-re klíma semleges akar lenni. Az EU-US TTC tárgyalások a ráadásul a “zöld” hidrogénre való átállást célozzák.

Varsó most ezeket a terveket akarja megfúrni, ami azért veszélyes, mert a Greta Thunberg által érzékenyített nyugati közvélemény legnagyobb nyugati multi cégek és tőkealapok már ráálltak erre a sínre. Ezért téved Jarosław Kaczyński, aki szerint Németország világhatalomra tör”. Valójában a multi cégek és a globalisták projektjéről van szó. Magyarország és — a szeptember 25-i választás kimenetelétől függően — Olaszország nélkül Varsó aligha lesz képes eredményt elérni. Nem rajtunk, magyarokon, múlik, hogy a Varsó-Budapest-Róma szuverenista tengely újra befolyásossá váljon az EU-ban.

Fotó: MTI/ EPA/RADEK PIETRUSZKA