Integráció, vagy amit akartok

(Kép forrása: itt.) 

A nyugati haladó értelmiség sokadszor tesz kísérletet arra, hogy bebizonyítsa: a multikulti és az muszlim bevándorlók integrációja működik. A szóban forgó kutatásban igyekeztek „biztosra” menni, és nem a Belgiumba tartó dzsihádisták, hanem a Németországban hosszú évek óta letelepedett török bevándorlók körében készítettek közvélemény-kutatást. A németországi törökök sikeres integrációjára ugyanis közel 50 év állt rendelkezésre, ráadásul ők egy szekularizált országból érkeztek, valódi munkavállalási céllal. Lássuk, mire jutottak.

Mint a fentebb említett kutatásból kiderül, van még min dolgozniuk a liberális társadalmi mérnököknek. Az első generációs muszlim vallású török bevándorlók 25 százaléka szerint a nyugati civilizáció fenyegetésének elhárítására akár erőszakos eszközöket is lehet alkalmazni. 57 százalékuk szerint az iszlám jog fontosabb, mint Németország jogrendje, 36 százalékuk szerint pedig egyenesen egy iszlám kalifátust kellene létrehozni az országban.

A képet tovább árnyalja a németországi muszlim-török bevándorlók antiszemitának tetsző attitűdjei. Míg a németekkel szemben 86 százalékuknak pozitív a hozzáállása, addig a zsidókhoz már csak 49 százalékuk viszonyul ugyanígy. Beszédes ugyanakkor, hogy 21%-uk negatív véleménnyel van a zsidóságról, 30 százalékuk (!) pedig inkább nem kívánt válaszolni a kérdésre.

Ráadásul úgy tűnik, a muszlim bevándorlók is kezdenek kiszeretni újonnan választott hazájukból. Míg az első generációs muszlimok 72 százaléka gondolja úgy, hogy alkalmazkodnia kell a német kultúrához, a második generációsok esetében ez az érték már csak 52 százalék.

Hiába tehát a vágy-vezérelt beszéd, hiába az integráció felkent hírnökei, az Európába tóduló bevándorlók tömegei komoly kihívást jelentek az európai értékekre és kultúrára. A migrációs krízis nyomot hagy kontinensünkön. A kérdés csak az, hogy az integráció "eredményire" ezúttal lesz-e időnk ötven évet várni.