Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Guruló dollárok a lengyel választási kampányban

Több forrásból is gurul dollár az október 15-i lengyel parlamenti választás kampányába. A Soros-hálózat úgy “vonult ki” Európából, hogy közben bővítette lengyel médiaportfólióját. A tavalyi magyar választási kampányba is beavatkozó Action for Democracy (A4D) lengyel “frontszervezeteket” is segít “mikroadományaival”, és akkor még nem is beszéltünk azokról az amerikai kormányzati ügynökségekről, amelyeket, mint pl. a USAID-et, Joe Biden demokratái “visszaküldtek” térségünkbe.

A szeptember 30-i szlovákiai mellett az október 15-i lengyel parlamenti választás lesz az őszi politikai szezon térségünk, az EU és Európa jövője szempontjából meghatározó politikai eseménye. A szuverenista lengyel kormánynak ugyanis nagy tervei vannak: 2030-ra meg akarja duplázni az ország GPP-jét. Az ambíció mértékét mutatja, hogy az EU-ban 2022-ben már így is hatodikak voltak, és a 654 milliárd euró kétszeresével számolva pont Spanyolországot ütnék ki a negyedik helyről (2022: 1,329 milliárd euró). Lengyelország ahol lehet, leválik a német gazdaságról és Dél-Korea európai export hídfőállásaként abban bízik, hogy a most beinduló tankgyártás mellett idővel más dél-koreai csúcstermékeket is ők gyárthatnak.

Lengyelország a Trimarium projekttel saját középhatalmi stratégiáját követi, amely a Balti- és a Fekete-tenger, illetve az Adria közötti országokat integrálná, bár ez a térség messze nem egységes. A 140 milliós térség gazdasági ereje (még) elmarad Németországétól, miközben hadereje együtt sem ér fel az atomhatalom és ENSZ BT állandó tag Oroszországéval. A lengyel választás fő tétje az, hogy Varsó folytathatja-e középhatalmi ambíciói építését a szuverenista PiS-kormány alatt, vagy Donald Tusk szivárványkoalíciója visszaterelje-e a lengyeleket Brüsszel és Berlin szárnyai alá, hogy a lengyel gazdasági erőre épülő különutas politika ne jelentsen alternatívát az egyre inkább Európai Egyesült Államokká váló EU-n belül.

Alexander Soros a varsói főpolgármesterrel


Lengyelország (az Egyesült Királyság és Románia mellett) az USA fő európai katonai szövetségese. Redzikowo légbázisán amerikai rakétavédelmi rendszert működtetnek, Lengyelország 366 (Románia 54) Abrams tankot vásárol, de vesznek nukleáris rakéták hordozására képes 32 darab F-35 Lightning II vadászgépet és a 18 már megrendelt HIMARS precíziós önjáró löveg mellé további ötszázat.

Első látásra tehát azt gondolhatnánk, hogy az USA érdeke a regnáló PiS-kormány támogatása lenne, amely messze a NATO elvárásain túl költ hadseregére és úgy fejleszti haderejét, hogy közben szolgálja az “ázsiai NATO” elképzelését, vagyis az USA európai és ázsiai szövetségeseinek kapcsolatainak szorosabbá fűzését és idővel egy új kollektív védelmi rendszerbe sorolását

Mark Brzezinski varsói amerikai nagykövet annak a néhai Zbigniew Brzezinski-nek a fia, aki Carter elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója volt, így a lengyeleknek egy igazán jó amerikai nagykövet jutott. Hiába azonban a jó amerikai kapcsolat, vannak olyan globalista amerikai körök, amelyek mintha inkább veszni hagynák Amerika EU-n belüli egyik legmegbízhatóbb szövetségesét. Hát persze, hogy a Soros-hálózat ott van a PiS-kormány ellenfeleit támogató szponzorok között. A Soros-alapítványok évek sora alatt több százezer dollárt öntöttek a kormányellenes akciókat támogató Batory Alapítványba, de látunk példát kormányellenes tüntetéshullám anyagi támogatására is. A Soros médiabirodalom már régen bevásárolta magát a Gazeta Wyborcza napilapba és a Radio Zet-be, majd 2021 decemberében negyven százalékot szerzett a vezető lengyel napilap, a Rzeczpospolitát kiadó cégben. A most októberi sorsdöntő választás előtt még jobban bebiztosították magukat, immáron többségi tulajdonosok lettek. Médiájuk a PiS-kormány legharsányabb kritikusai közé tartozik.

A tavalyi magyar választási kampányba — egy svájci alapítvánnyal közösen — négymilliárd forinttal beavatkozó  Action for Democracy is “frontországnak” tekinti Lengyelországot, ahol “frontszervezeteket” támogatnak feltehetően ismét “mikro” adományiakkal. Azt, hogy kiket, még nem lehet tudni, mert a honlapon csak a felhívás olvasható.

A Soros-hálózat nem vonult ki Európából, térségünket kifejezetten műveleti területnek tekintik. Így tesz több amerikai kormányügynökség is, mint pl. a USAID, amely a Szabad Európa propagandaadó magyar adásához hasonlóan “visszatér”. A USAID térségünkben húszmillió dollár adófizetői pénzt költene a globalista propagandára és az azt terjesztő NGO-k és dollármédia támogatására.

2022. április 3-án hárommilliónál is több magyar a guruló dollárok és a háborúpárti propaganda ellenére a békére és Magyarország semlegességére szavazott. Egy szuverén és erős Magyarországra, amelynek sorsáról nem a guruló dollárok feladói, hanem az itt élő emberek döntenek. Most lengyel barátainkon van a sor, hogy szembeszálljanak a guruló dollárokkal és saját kezükben tartsák sorsukat. A magyar példa azt mutatja, hogy ez igenis lehetséges!

(Kép forrása: X/Alex Soros)