Great Reset: Egymilliárd klímamigráns?

A Föld története az éghajlat változásának története is egyben, aminél Charles Darwin munkássága alapján azt is tudjuk, hogy azoknak az élőlényeknek van nagyobb esélye a túlélésre, amelyek ehhez a változáshoz jobban alkalmazkodnak. Miközben a Föld országai egyetértenek abban, hogy tenni kell a klímaváltozás ellen, az egyének szintjén már eltérő stratégiákat látunk. Vannak, akik helyben tesznek ellene, mások útra kelnek, így Dél-Amerikából Észak-Amerikába, Afrikából és a Közel-Keletről pedig Európába indult újkori népvándorlás. A kibocsátó országok minden bizonnyal még örülnek is annak, hogy megszabadulnak lakosságfeleslegüktől, és az életerős fiatal férfiak nem otthon csinálnak rebelliót, hanem gyakran életük kockáztatásával, embercsempészek segítségével törekszenek északra, egy jobb élet reményében.

A tranzit- és frontországok két stratégiát választhatnak: határaik szigorú ellenőrzésével védekeznek a tömeges illegális migráció ellen, vagy egyszerűen átengedik a jövevényeket a célországok irányába. Az persze csak idő kérdése, hogy a frontországok maguk is egy nagy tranzitzónává, vagy célországgá váljanak. A migráció célországai jó esetben maguk dönthetnek arról, hogy milyen politikát választanak, és hogyan kezelik ezt a jelenséget. A jellemzően szigeteken fekvő angolszász országok itt jobb helyzetben vannak, hiszen tengerek és óceánok választják el őket a túlnépesedő térségektől. Ameddig a velük szomszédos országok védik a kapukat, ők biztonságban vannak és pontrendszerrel válogathatnak az agyelszívásra alkalmas bevándorlók között.

Nagy igazság

Donald Trump elnöksége idején a kézen fekvő magyar megoldásokat valósította meg az amerikai-mexikói határon, a “Nagy Fal” és a tranzitzónák mellett a “Stay in Mexico” politika is ilyen intézkedés volt. Azóta legalább hétmillió dél-amerikai érkezett illegálisan az USA-ba, és még a jele sem látszik annak, hogy ez a szám politikaváltás nélkül csökkenne.

Bevándorlás ellenes kormányok idején valahogy működik a határok védelme és ennek elrettentő hatása, bevándorláspárti kormányok idején ugyanez mintha elérhetetlen messzeségbe kerülne. Az ENSZ Globális Menekültügyi és Migrációs Kompaktja ráadásul megteremtette a migráció nemzetközi jogi alapjait, aminek az uniós kötelező betelepítési kvóta csak “logikus” következménye és az európai kontinensre vonatkozó megvalósítása. Lengyel- és Magyarország ezt akkor nem szavazta meg, és a mostani kvótára is nemet mond.

A polgári magyar kormány ezt megalapozottan teheti, hiszen nemzeti konzultáción és népszavazáson kérdezte meg a magyarokat arról, hogy kikkel akarnak együtt élni, és a 2018-as országgyűlési választás is e kérdés körül forgott. Most októberben a lengyelek mondhatnak népszavazáson véleményt a migrációról. A magyarok nemcsak nemet tudnak mondani a tömeges illegális bevándorlásra, hanem igent is. Igent a helyben nyújtott segítségre és igent a távoli földrészek biztonságának és gyarapodásának támogatására. Hálót adunk, nem halat.

Ennek a magyar segítségnyújtásnak eszköze a Hungary Helps program, amely talán az egyik legjobb humanitárius, politikai és gazdasági befektetés, mivel egy forintnak Afrikában és a Közel-Keleten nagyobb a vásárlóértéke, és ezzel sokkal nagyobb segítséget lehet helyben kifejteni. Elég csak arra emlékeztetni, hogy 2015 elején a közel-keleti országokban élő szír polgárháborús menekültek havi támogatását harmincról tizenöt dollárra csökkentették, ami éppen csak az élelmezésükre volt elég. Ha ezzel szembeállítjuk azt a 22,2 milliárd eurót, amit csak a német szövetségi költségvetésből a migránsok ellátására irányoztak elő 2022-ben (2023-ban ez a szám 16,9 milliárd euró), könnyen kiszámítható, hogy ennyi pénzből a harmadik világban mennyivel több embernek lehetne saját hazájában, vagy ahhoz közel segítséget nyújtani.

A helyben (kibocsátó régióban) történő segítségnyújtás nemcsak olcsóbb, de abból a szempontból is hatékonyabb és humánusabb, hogy onnan a konfliktus vége után nagyobb valószínűséggel térnek haza a menekültek szülőföldjükre, mint egy másik kontinensről.

A globalisták úgy tűnik, nem érdekeltek az újkori népvándorlás csökkentésében, hiszen a jövevények egy idő után állampolgárok lesznek, és jellemzően pont a bevándorláspárti és szociális transzfereket ígérő pártokra szavaznak. A WEF egymilliárd klímamigráns prognózisa tehát leginkább annak a beismerése, hogy az erőltetett klímapolitika északon nem lesz képes az éghajlatváltozás kezelésére, és a déli félteke életfeltételeinek olyan mértékű javítására, ami helyben tartja az ott élőket.

Magyarország ebben is globális alternatívát kínál. Miközben saját határait védi és elutasítja a kötelező betelepítési kvótát, a Hungary Helps program segítségével helyben segít, hogy kevesebb embernek kelljen elhagynia a szülőföldjét. Ezzel ők is jól járnak, és mi, európai magyarok is.

(Kép forrása: Facebook/Hungary Helps - Magyarország segít)