Forradalom helyett olcsó provokáció

Mindenki emlékszik a 2006. október 23-i Fidesz-nagygyűlésre: a résztvevők alig egy perccel a megemlékezés végét követően egy tömegoszlató akció közepén találták magukat – kardlap, gumilövedék, könnygázgránát. Az sem ritka, hogy a baloldali pártok szimpatizánsai erőszakosan lépnek fel. Emlékszünk, amikor a Krétakörös Gulyás Mártont érte fizikai atrocitás a DK rendezvényén. De volt már székházfoglalás és székházostrom is. Az erőszak kultúráját a rendszerváltás után Gyurcsány Ferenc élesztette újjá, és azóta, ha nem is virágzik, de újból és újból kidugja fejét a föld alól.

Mi lehet ennek az oka? Frusztráció a vereségek miatt? Nem hiszem. Az elmúlt 25 évben a jobboldali tábor is számos drámai vereséget szenvedett, de soha nem vált agresszívvá.

Az ok inkább a válaszok hiányában keresendő. Hiányoznak az érvényes válaszok a baloldal siralmas helyzetére.

A baloldalon ma nincsenek nagy tervek, nincsenek lelkesítő gondolatok. Így forradalom híján marad az olcsó provokáció.