Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Fizetett tüntetők

Donald Trump elnökké választása óta az Egyesült Államokban rendszeresek a Trump-adminisztráció ellenes kisebb-nagyobb demonstrációk. A sok esetben erőszakba torkolló tüntetések több szempontból is kérdéseket vetnek fel.

Sokak szemében már az is visszatetsző volt, hogy Trump győzelmét követően számos amerikai egyetemen és főiskolán szüneteltették az oktatást és halasztottak el vizsgákat, a tanárok és diákok „sokkos állapotára” hivatkozva. Így az érintett intézmények dolgozói és tanulói gond nélkül vehettek részt a Trump-ellenes tiltakozásokon.


A demonstrációk kapcsán ráadásul újból és újból felmerült a gyanú, hogy a tüntetők egy része anyagi ellenszolgáltatást kap a részvétel fejében. Ma már azt is tudjuk, hogy többről van szó puszta gyanúnál. A San Francisco Chronical hasábjain megjelent cikkből kiderül, hogy egyre több szilícium-völgyi cég készít olyan belső szabályzatot, amely lehetővé teszi alkalmazottjaik számára, hogy fizetett szabadságot vegyenek ki „politikai- és polgári aktivitás gyakorlása” céljából – vagyis tiltakozzanak, aktivista munkát végezzenek, vagy akár jelöltként kampányoljanak. Egy San Franciscó-i marketing cég például évente két fizetett „Cselekvési Napot” engedélyez a beosztottaknak, hogy részt vehessenek politikai gyűléseken és tiltakozásokon. A cég vezetője nyíltan elismeri: a szabályozás azért született, hogy a dolgozókat a Trump-adminisztráció elleni tiltakozásokon való részvételre buzdítsa.  A szabályozás egyébként tartalmaz egy listát is az elfogadható tevékenységekről, illetve a munkavállalóknak előre jelezniük kell, hogy milyen tüntetésen kívánnak részt venni. A San Francisco Chronical tényfeltáró írása számos más példát is említ, hangsúlyozva, hogy a térség vállalataira és munkavállalóira kifejezetten jellemző a liberális értékrend.

A Facebookról eddig is tudható volt, hogy egy demokrata párti, liberális cég. A korábbiak fényében nem is meglepő, hogy a hírek szerint a vállalatóriás fizetett szabadnapot biztosított azoknak a munkavállalóinak, akik részt vettek a május elseji bevándorlást támogató tüntetéseken.

Persze nem ez az első alkalom, hogy a Facebook nyílt (vagy burkolt) politikai állásfoglalást tesz. Kiszivárgott információk szerint ráadásul a Facebook tudatosan háttérbe szorítja a jobboldali-konzervatív tartalmakat. A vádakat Zuckerberg tagadta, de azt elismerte: az elnökválasztási kampányban szakértőként segítették Hillary Clintont, illetve a cég legfelső vezetésének számos tagja támogatta anyagilag is a demokrata párti elnökjelöltet. Donald Trump győzelmét követően a Facebook háborút indított az álhírek ellen – azon hírek, híroldalak és hozzászólások ellen, amelyek a vesztes oldal szerint Trump elnökké választásához vezettek.

De Zuckerbergék nem csak Amerikában aktívak: 2016 januárjában például Európa-szerte kampányt indítottak a migránsokkal kapcsolatos „szélsőséges és rasszista” hozzászólások ellen, a francia elnökválasztási hajrában pedig több mint 30 ezer francia felhasználói fiókot tiltottak le, mivel azok összefüggésbe hozhatók voltak bizonyos álhírekkel.

 

(Kép forrása itt.)