Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Falak Európa körül

A szavak és az ideológiák szintjén még tartják magukat a liberális szólamok, a valóságban azonban már megkezdődött a védekezés a bevándorlás ellen.

Az arab-tavasz és a szíriai polgárháború következtében az Európai Unió délkeleti határa korábban soha sem tapasztalt menekültáraddal szembesül, ami Bulgáriában mára humanitárius katasztrófával fenyeget. A kontrollálhatatlanná váló illegális határátlépések ellen az Unió egyes országai a régi, jól bevált módszerrel küzdenek: falakat építenek határaikon.


Először Görögország kezdett falépítésbe 2012-ben: a görög-török határon ma egy 10,5 kilométer hosszú szögesdrót kerítés áll. A görög fal megépítése után az embercsempészek és az illegális határátlépők célpontja az Európai Unió legszegényebb tagállama, Bulgária lett.

Bulgáriába 2011 óta évente tízezernél is több illegális határátlépő érkezik – nagyrészük szíriai menekült –, akiknek elszállásolása, ellátása a bolgár állam feladata. Bulgária sem gazdaságilag, sem infrastrukturálisan nincs felkészülve ilyen létszámú menekült befogadására. Így a bolgárok sem tehettek mást, követték a görög példát: 2013-ban falépítésbe kezdtek a bolgár-török zöldhatáron.

A 32 kilométer hosszú és 3 méter magas szögesdrót kerítés miatt Bulgária természetesen éles kritikákat kapott számos nemzetközi szervezettől: az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának hivatala és kezdetben az Európai Unió is bírálta a fal építését.

A fal azonban beváltotta a hozzá fűzött reményeket: egy év alatt hetedére csökkent az illegális határlépések száma a szögesdróttal védett területeken. A bolgár kormány ezért néhány hete úgy döntött – az Európai Unió hallgatólagos beleegyezése mellett –, megnégyszerezi a fal hosszát. A költségek horribilisak – a 82 kilométer hosszú új szakasz megépítése közel 14,5 milliárd forintba kerül – így még az európai finanszírozás kérdése is felmerült.

Az Unió feltűnően hallgatag a drótkerítés létével és tervezett bővítésével kapcsolatban. A visszafogottság azonban nem meglepő, hiszen a keletről érkező bevándorlók valódi célja nem a legszegényebb uniós tagállam: útjuk nyugat- és észak-európai országokba vezet. Igen ám, de az Unió nyugati felében sem látják szívesen az ezrével érkező menekülteket: Bulgáriának idén már több ezer menekültet kellett visszafogadnia nyugati uniós országokból.