Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

EU-csúcs: Újra nekifutnak a kötelező kvótának

A mai EU-csúcs kapcsán Brüsszel újra nekifut a kötelező migránskvótának. Míg Angela Merkel a CDU kongresszusán szigorításokat ígért, már a brüsszeli asztalon fekszik a családegyesítés könnyítésének, vagy a menedékkérelmek eurokraták általi egységes elbírálásának terve. A migránsügyi biztos havi 3000 bevándorló szétosztását javasolja, amit jövő áprilistól havi 4500 főre emelnének.

(Kép forrása: itt.)

Az újkori népvándorlás csak a tavalyi helyzethez képest enyhült. Számokban kifejezve Németországba a tavalyi egymillió helyett 2016-ban “csak” 230 000 migráns érkezett. Lássunk tisztán: Berlin és Brüsszel a tavalyi ellenőrizetlen és tömeges bevándorlás helyett ellenőrzött és ütemezett beáramlást szeretne. Soros György tavaly szeptemberben még évi egymillió migráns Európába telepítését javasolta, most éppen évi 300-500 ezerben gondolkodik.


Ezt a tömeget az eddigi három célország (Ausztria, Németország és Svédország) helyett szélesebb (lehetőleg uniós) körben terítenék. Minden politikusi nyilatkozatot ezen a szemüvegen keresztül érdemes nézni.

Merkel kancellár a CDU múlt heti kongresszusán próbált az értékkonzervatív “borzalmas tagság” kedvében járni. Betiltják a burkát, kitoloncolják az elutasított menedékkérőket – ígérte. Ezzel szemben a burkatilalmat az azt már évek óta praktizáló Franciaországban sem sikerült érvényesíteni, és Németországban több mint 500 000 elutasított menedékkérő kitoloncolása várat évek óta magára.

Az EU-Törökország migránsegyezmény jelenleg még működik, Ankara még visszatartja a migránsokat. Migránstömegek híján az osztrák Szabadságpárt jelöltje sem tudott győzni a megismételt elnökválasztáson, és a nyugat-európai bevándorlásellenes pártok támogatottsága is csökken.

Sokak szerint ez csak a vihar előtti csend, hiszen Törökország bármikor kinyithatja határait a migránsok előtt, és a tavaszi jó idővel újra felerősödhet a Földközi-tenger felől jelentkező, már egyébként is erős migrációs nyomás.

Brüsszel ezért ebben a “szélcsendben” akar kész tényeket teremteni. Dimitris Avramopoulos uniós biztos felgyorsítaná a görög és olasz menekülttáborokban lévő migránsok szétosztását. A 160 000 emberből másfél alatt ugyanis csupán 8500 főt sikerült szétosztani, bár a Lettországba eddig áttelepített 23 migránsból 21 már Németországba költözött.

Novemberben 1500 migránst helyeztek át (Németország havi 500 főt vesz át Olaszországból), ezt a számot növelnék egyelőre havi 3000 (majd 2017 áprilisától havi 4500) főre. Azt akarják bebizonyítani, hogy “működik” a “relokáció”, így az EU nagyobb számokkal is “megbirkózna”.

A szétosztást leghangosabban követelő Matteo Renzi olasz szocialista miniszterelnök elbukott az általa kezdeményezett népszavazáson, így már nincsen, aki Berlin és Brüsszel helyett nyomás alá helyezné a kötelező kvótát ellenző tagországokat (pl. a nekik jogszerűen járó uniós költségvetési források megvonásával).

Ilyen kiszervezett segítség nélkül Juncker bizottsági elnöknek saját magának kellett látványosan meglengetnie a furkósbotot, és a “közös szabályokat” el nem fogadó tagországok “külön pályára” állításával, azaz egy B típusú tagsággal fenyegetőzni.

Az EU soros szlovák elnöksége az uniós csúcson beterjeszti a visegrádi államok alternatív javaslatát, amely az európai szolidaritás további formáit (pl. a külső határok védelmét) is beemelné a közgondolkodásba. A közelmúlt európai és amerikai választási eredményei arra figyelmeztetik Brüsszelt, hogy az európai egység (kultúra, életszínvonal) megőrzése érdekében most nekik kell engedményeket tenniük.