Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

„Demográfiai tél” söpör végig Európán

Nem volt könnyű a tavalyi év az európaiak számára. Nem csupán a koronavírus-járvány és a migráció jelentettek komoly kihívást a kontinens számára, de a demográfiai mutatók is mélyrepülésbe kezdtek. Ennek pedig nem a Covid-19 pusztítása az egyedüli oka: a gyermekvállalási kedv is drámaian csökkent.

Évek óta nincs olyan ország Európában, amelynek 2 fölött lenne a termékenységi rátája, vagyis reprodukálni tudná önmagát. 2020-ban ez az arány 1,6 volt az európai átlagot tekintve, ami messze elmarad a fennmaradáshoz szükséges minimum 2,1-es termékenységi rátától.

A járvány a gyermekvállalási kedvre is rányomta a bélyegét. Bár sokan bíztak abban, hogy 2021-re „karanténbabák” árasztják el a kontinenst, ennek egyelőre az ellenkezőjét láthatjuk. A tavalyi év során Európa-szerte csökkent az újszülöttek száma, Olaszországban drámai mértékben zuhant: 2020 végére csaknem 22 százalékkal csökkent a születések száma. Emellett jelentősen csökkent a házasságkötések száma is, ami szintén hatással lehet a gyermekvállalási hajlandóságra. A megdöbbentő adatok kapcsán Ferenc pápa is hangot adott a véleményének. Arra kérte az olaszokat, hogy bízzanak a jövőben és vessenek véget a „demográfiai télnek”.


De csökkent a gyermekvállalási hajlandóság Franciaországban (1,8 százalékos csökkenés 2019-hez képest), Németországban (tavaly szeptemberben nagyjából 1 százalékos csökkenést mértek a 2019. szeptemberi adatokhoz képest) és az Egyesült Királyságban is. A briteknél 3,6 százalékkal maradt el a születések száma a 2019-es aránytól, a legutóbbi, 2012-es csúcstól pedig 15,3 százalékkal. Ráadásul a tavalyi év során évtizedek óta nem látott mélységbe zuhant a babakocsik importjának aránya is.

Ezzel szemben itthon ugyanezen időszak alatt tovább növekedett a gyermekvállalási kedv. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2020 januárja és decembere között 3,4 százalékkal nőtt a születések száma.

Persze nem tudhatjuk, pontosan milyen okok állnak a növekedés mögött, de az általános vélekedés szerint a családalapítás szorosan összefügg a jövőbe vetett bizalommal. A kiszámíthatóság, a biztonságérzet, a stabilitás, a közbizalom, a tervezhetőség és így tovább, ezek mind-mind olyan tényezők, amelyek növelhetik a gyermekvállalási hajlandóságot.

A gyermekvállalási kedv ilyen mértékű növekedése önmagában is kiemelkedő eredménynek számít, a járvánnyal sújtott időkben azonban még nagyobb sikerként könyvelhetjük el.