Jobbikos platformosodás, vagy ugrás a sötétbe?

A pártszakadások a platformosodással kezdődnek. Most a Jobbikon a sor. Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely is kipróbálta már a jobbikos Toroczkai László legújabb ötletét. Azért annyira nem jött be nekik a húzás.

2010 őszén Gyurcsány az MSZP-n belül platformot alapított, amely egy újabb színt jelentett az akkor több év után először alaposan tönkrevert szocialistákon belül, a célja az volt, hogy Orbán-ellenes népfrontot alakítson a pártjából. Magyarul, minden Fidesz-ellenes balos politikust be akart fogadni a szocik közé, akik ehhez azonban már nem vágtak olyan kedves, mosolygós arcot. Gyurcsány tulajdonképpen azokkal a volt SZDSZ-esekkel is színesítette volna akkori pártját, akiknek segítségével 2004 után szisztematikusan tönkreverte meggyengítette saját szervezetét. 2011-ben aztán platformjával ki is lépett az MSZP-ből és útnak indította a Demokratikus Koalíciót. Azóta is harcol a szocialistákkal, néhány csatát meg is nyert velük szemben, de a most elért 5 százalékos eredményével - amivel önálló frakciót alakíthat a parlamentben - még mindig az MSZP-hez képest is egy jelentéktelen pártocskának nevezhető.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Pórázon a Jobbik?

„Légy részese a győzelemnek!” – hirdették a Jobbik kampányplakátjai. Az országgyűlési választáson Vona Gáborék győzelemre, de legalábbis jelentős növekedésre számítottak – voltak olyanok is, akik 25 százalékra jósolták a Jobbik szavazatarányát. A Jobbik magasra tette a lécet, és ennek megfelelően rendkívül intenzív kampányt folytatott.

Azonban az április 8-i forgatókönyv végül nem a tervek szerint alakult, a választási kudarc pedig tovább súlyosbította a pártban lappangó problémákat. A Jobbik identitásválsága persze nem most kezdődött, a „néppártosodás” programja – ami a gyakorlatban a párt balratolódását, a liberális térfélre pozícionálását jelentette – már évek óta tépázza a párt arculatát. A cukisodás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: a párt az április választáson a szavazatok kisebb arányát szerezte meg, mint 2014-ben. Az irányváltással Vona Gáboréknak csak annyit sikerült elérniük, hogy tönkretették a Jobbik hitelességét.

 

A mesterterv tehát elbukott, és a problémák nem szűntek meg egy csapásra attól, hogy Vona Gábor lemondott a pártelnöki tisztségről. A belső viszályok nem hogy csitulnának, még erősödtek az elmúlt hetekben, a Jobbikot ma már a kettészakadás veszélye fenyegeti. A május 12-i tisztújításon a Vonához hű Sneider-Gyöngyösi elnök-alelnök páros fog megküzdeni a radikálisabb irányvonalat képviselő Toroczkai Lászlóval (akit a legfrissebb hírek szerint Dúró Dóra egészítene ki a párt alelnökeként). Bárki is győzzön, a Jobbik belháborúi valójában csak most kezdődnek.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

A Jobbik őszödi beszéde

A hellerágnesek – nevezzük most így a budapesti véleményformáló elit embertípusát – letették a Jobbik mellett a garast. Döntésükben egyetlen szempont játszott szerepet: mindenáron meg kell buktatni a kormányt.

Nincs ebben semmi meglepő, ez a kör nem először lett árulóvá, hiszen 1994-ben gond nélkül koalícióra léptek a pufajkásból demokratává vedlett Horn Gyulával és az MSZMP utódpártjával. A kérdés csak az: vajon mi vette rá a Jobbikot arra, hogy elfogadja a hellerágnesek közeledését? Vajon mit remélnek ettől a támogatástól? Hogy egy csapásra szalonképessé válnak? Hogy jobb lesz a sajtójuk a világban? Új szavazókat nyernek?


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Dzsihádon a Jobbik?

A dzsihád szónak több jelentése van, amelyek közül a szent háborút szokták leggyakrabban használni. A Wikipédia azonban utal a muszlim jogtudósok azon értelmezésére is, miszerint a dzsihád “Allah útján való küzdelem”. A Jobbik egyik korábbi útkeresése ebbe az olvasatba illeszkedik, és ezért veszélyes.

A közelmúltban több olyan videó került az érdeklődés középpontjába, amelyeken Vona Gábor Jobbik-elnök muszlim vendéglátói kedvében akar járni, ezért Allahot, vagy az iszlámot dicséri. A szokásos udvariasság, mondják a jobbikos propagandisták, és előszeretettel utalnak más politikusok, például a magyar miniszterelnök muszlim országokban tett udvarias szavaira. Almát hasonlítanak össze körtével.