Az eset után a Vatikán elbocsájtotta hivatalából Charamsát. Az eset kihívta maga ellen az „európai felvilágosult értelmiség” haragját, annak ellenére is, hogy a Szentszék által kiadott nyilatkozat rögzítette, hogy a felmentés oka nem Charamsa coming outja, amely „tiszteletet érdemel”, hanem az, hogy a lengyel pap meggondolatlan nyilatkozata hatással lehet a hamarosan összeülő szinódus munkájára. Az érseki testület egyébként éppen a családdal kapcsolatos kérdéseket fogja megtárgyalni, többek között azt, hogy kell-e változtatnia a Katolikus Egyháznak a homoszexuálisokkal kapcsolatos nézetein.

Merthogy a minden vallás nézeteit tisztelő, végletekig toleráns hivatásos elfogadók tábora hosszú ideje követeli (sic!), hogy a világ legnagyobb felekezetét irányító Szentszék fogalmazzon meg új téziseket a melegekkel kapcsolatban, a jelenlegiek felett ugyanis „eljárt az idő”. A píszí tanait vallásos szintre emelő ateista tábor éppen ezért fogadta kitörő örömmel Őszentsége, Ferenc Pápa gesztus értékű telefonhívását, amikor az egyházfő megnyugtatott egy homoszexualitása miatt frusztrált katolikus hívet, hogy nem a szexuális orientációja, hanem a hite a lényeg. A regnáló pápában sokan egy haladó szellemiségű, a jelen kor kihívásait megértő egyházi vezetőt látnak, aki majd ledöntheti az ezeréves dogmákat.