Abban mindketten egyetértettünk, hogy elítéljük az utcai vandalizmust, de vitapartnerem szerint az ellenzéki vezetők fellépése és az utcai agresszió között nincs ok-okozati összefüggés.

Minősíthetetlen viselkedésükkel közép-ázsiai hangulatot teremtettek az Országgyűlésben, és felrúgtak egy, a rendszerváltás óta tartó konszenzust. Megsértették a két legfőbb közjogi méltóságot, a köztársasági elnököt és házelnököt, és semmibe vették a legfőbb népképviseleti szerv tekintélyét. A sikertelenség és a kudarc a legrosszabbat hozza ki az ellenzékből: megint azok rombolnak, akik sose építenek.

De végül is, miről van szó? Miért akarták eltávolítani Robert E. Lee szobrát, mit szimbolizál Robert E. Lee és egyáltalán, nekünk, itthon Közép-Európában, mi közünk van mindehhez?

Én is rongáltam plakátot – büszkélkedik tettével az Együtt - a Korszakváltók Pártja elnöke, Szigetvári Viktor. A Soros György közreműködésével felfuttatott, majd a választások után a pálya szélére sodródó Együtt utolsó látványos akciója egy hungarocellből készült Orbán-fej előre megfontolt, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rugdosása volt 2013 őszén.

A pártot azóta magára hagyta egyetlen szövetségese, a PM, majd a párt elnöke, Bajnai Gordon és a jelek szerint a maga a szponzor is. A látványos hanyatlás ellenére úgy tűnik, az értelmiségi vandalizmus szelleme továbbra sem aludt ki a kicsi, de agresszív politikai formációban. Abba most ne is menjünk bele, hogy köztéri tárgy rongálására történő felhívás milyen paragrafusokat merít ki, arra ott vannak a jogászok. Van azonban itt egy sokkal súlyosabb probléma.