Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Ki csalt itt? – Választókerület-rajzolások baloldali és jobboldali módon

Az ellenzék hangulatának és állapotának leírására elegendő, ha időrendbe rakjuk az október óta hangoztatott választási várakozásaikat leíró kommunikációs paneleket. Ebből ugyanis látszik, hogy az előválasztás utáni „22-ben kétharmaddal győzünk” szövegtől, „majd feles többséggel alkotmányozunk” panelen át jutottunk vissza a tíz éve harsogott „azért nem nyerhetünk, mert a FIDESZ elcsalja a választást” gondolatig. Ennek egyik legfőbb bizonyítékát mindig a választókerületek 2011-es újrarajzolásában, az ott vélelmezett politikai szempontok, illetve a körzetek lakosságszáma közötti eltérésekben látták megindokolva baloldalról.

Arra ne is térjünk ki hosszasan, hogy egyébként az ország szociológiailag homogén, nincsenek jelentős regionális különbségek, amelyek történelmileg meghatároznák egy-egy terület politikai arculatát. Ezért bármilyen átalakítás kapcsán, évtizedes választásföldrajzi sajátosságokra hivatkozni, szakmailag és politikailag is értelmezhetetlen. A 2010-ig használt százhetvenhat választókerületből alig van olyan, amit ne nyert volna meg a baloldal és a jobboldal is a rendszerváltás után tartott öt választás valamelyikén. Ehhez képest teljesen másodlagos, hogy a 2011-ben elfogadott választási rendszerben a megyékre jutó választókerületek száma a húsz megyéből tizenegyben négy vagy kevesebb. Ezekben szinte értelmetlen még a manipuláció lehetőségéről is beszélni. 

A választási reformokkal kapcsolatos egyik leggyakoribb állítás, hogy akkor lenne politikailag korrekt a kerületek beosztása, ha azt a választási eredményt adná ki, amit az előző.  Ez az állítás azt feltételezi, hogy az előző beosztás politikailag korrekt volt és megfelelt a választókerületek beosztásának írott és íratlan szabályainak. Ez a feltételezés azonban nem állja meg a helyét.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Célegyenes

– Hogy rángatnák ezek a kormányt! – mondja a taxisofőr, amikor Zuglóból Budaőrs felé két perc múlva már politizálunk.

A taxisok ismerik a valóságot, innen is, onnan is akadnak kuncsaftjaik, érdemes szondázni őket, s többnyire elég beszédesek, kiváltképpen, ha hosszú a fuvar. Sokkal megbízhatóbbak, mint a közvélemény-kutatások. Beválnának kontroll-csoportnak.

Éppen híreket mondanak, MZP kerül elő, vagy ahogyan ő nevezi, a hódos Márki, aki szerinte kiválóan ért ahhoz, hogy zajt csapjon maga körül.
– Gógyis gyerek az, kérem, nem olyan zokni, mint amilyennek látszik, én mondom magának. Ki van az adva neki, csinálja csak a palávert, hadd legyen benne a tévében, még fizetnie se kell érte. Mindegy mit is mond, az a lényeg, hogy szóljon, mégpedig lehetőleg minél nagyobbat, hadd idézhessék reggeltől estig. Idézik is, de az én időmet csak ne rabolja el, ha meglátom, rögtön le is veszem a hangot, unom. Olyan ő, mint egykor az a Gábor Zsazsa, ugye tudja, ki az?   

– Jó ez neki? – vetem közbe, mire még vehemensebben folytatja.

– Viccel uram? Még, hogy jó-e? Persze, hogy jó! Maga szerint  miért szórakozik velünk, ingyér akar minket megváltani? Mondana maga ingyér olyan hülyeséget, amiket nap, mint a nap a hódos Márki mond? Én biztosan nem, szerintem maga se!


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Unfit for 55

Brüsszel a saját csapdájába esik bele? Előbb keresztülhajszolták a korábbiaknál szigorúbb klímacélokat, majd Lengyel- és Magyarországnak nem utalják át az ezek teljesítéséhez szükséges, nekik egyébként járó forrásokat. Vajon ki van a bot jó végén?

Orbán Viktor december 21-i maratoni nemzetközi sajtótájékoztatóján világossá tette a magyar álláspontot. Brüsszel felrúgta a 2020-as költségvetés és a Next Generation EU (NGEU) újjáépítési csomag elfogadása során kötött politikai egyességet. Lapozzunk vissza!

A Macron francia elnök által eredetileg a Covid-járvány gazdasági következményeinek orvoslására felvetett újjáépítési csomagot Berlinben a birodalomépítés föderalizáció jó eszközének tekintették, ezért felkarolták a francia javaslatot. Az már 2021 tavaszán is látszott, hogy az euróadósságzóna déli országai önmagukban alig hitelképesek, Olaszországnak 3% fölötti kamatot kellett volna fizetnie állampapírjai után, ezért az Európai Központi Bank (EKB) gyorsan újabb kötvényvásárlási programot (PEPP) hirdetett az adósságban úszó ClubMed-országok víz fölött tartására.

A közös adósságot azért is hívják Next Generationnek, mert szó szerint a következő generáció fogja azt visszafizetni, a törlesztés ugyanis 2028 és 2058 között esedékes.

Ki nevet a végén?


Galló Béla
Galló Béla politológus

Legyen káosz

Azért csak összeáll a kép.

Miközben Tüttő Kata városüzemeltetési, közbeszerzési főpolgármester helyettes, s egyben elhíresült hullám-lovarnő, továbbá Mártha Imre, a budapesti közműholding (energia, távközlés, hulladékügy, temetkezés, stb.) halmazati főnöke kies, egzotikus tájak luxusörömeit élvezi, szorgosabb kollégáik ez alatt roppant keményen melóznak.