Hangulati különbségük a szavak szintjén is jól kifejezi azt a háromszögletű geopolitikai játszmát, amely mostanság döntően határozhatja meg a kelet-ázsiai, csendes-óceáni térség – és az egész világ jövőjét.

Mielőtt elkezdenénk erről beszélni, érdemes lenne két lépéssel távolabbról nézni a problémát. Ami a kérdés praktikus szintjét illeti, már be is fejezhetjük: az Európai Unió tagállamaiban tilos halálbüntetést alkalmazni. Pont. A napirenden tartás azonban más kérdés.

A nyitott, szabad viták őszinte hívei ilyenkor szoktak fintorogva elfordulni, erkölcsileg számon kérve a(z amúgy velük persze egyenlő) vitapartnert, hogy mégis hogy jut egyáltalán ilyesmi az eszébe? A szabad viták szabad szellemei érvek helyett előveszik a morál tam-tam dobját, és elnyomva minden emberi hangot elkezdik püfölni.

Ha június végén tényleg létrejön a kiegyezés a Hatok (USA, Kína, Oroszország, Németország, Nagy Britannia, Franciaország) és Irán között, akkor az akár új fazont is szabhat a térség – mindig nagyhatalmi érdekekkel átszőtt – politikájának. 

Két, a maga nemében roppant szórakoztató interjúval lettünk gazdagabbak (itt és itt).

Vagy naivitásra, vagy arcpirító cinizmusra tudok csak gondolni magyarázatként. Tertium non datur. Az emberarcú jobbikos azt kéri számon a magyar kormányon, hogy legyen értékelkötelezettebben keleti nyitás-párti, a szankciós politika amerikai felelőse pedig a Közös Értékek 101-et vezeti elő.