Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Liberális hiszti 5.

A Magyarországról szóló külföldi meghallgatások általában a legdurvább ferdítésekről szólnak.

Bár a Soros-médiabirodalom és csatlósai már jó előre megírták, hogyan fogják Magyarországot legyalulni a washingtoni Külügyi Albizottság meghallgatásán, sőt, azt is tudni vélték, hogy mindez magyar kezdeményezésre jött létre, az események különös fordulatot vettek.

A meghallgatás a várakozásokhoz és a korábbi hasonló alkalmakhoz képest jóval konstruktívabb és kiegyensúlyozottabb volt. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az amerikai-magyar kapcsolatokban lévő feszültségek egy csapásra megszűntek volna, de a hazai baloldal által várt nagy pofon nem csattant el. Sőt, a kongresszusi képviselők mértéktartóak és nem egyszer önkritikusak voltak.

Azoknak, akiknek nincs ideje a kétórás washingtoni bizottsági vitát végighallgatni, kigyűjtöttük a legmeglepőbb mondatokat, amelyeket sosem fog az internetes hisztériakeltés portálain megtalálni:

1. „Egyáltalán miért kell a kritikáinknak ennyire túlzó publicitást kapnia? Többet szidjuk Magyarországot, mint Kínát, komolyan mondom.” (Albio Sires, demokrata képviselő)

2. „Milyen magyar álláspont várható az Oroszországgal szembeni szankciók kapcsán? A Magyarországon tartózkodó kollégáim úgy tájékoztattak, hogy Magyarország fenntartja a többi EU tagállammal kialakított konszenzust és semmi olyan szándékot nem láttunk, amely ennek a konszenzusnak a felbontását vetítené előre.” (Gregory W. Meeks demokrata képviselő kérdésre a tanúként meghívott Hoyt Brian Yee államtitkár helyettes válasza)

3. „Szerintem az eddig elhangzottak kettős mércét alkalmaznak egy barát ellen.” (Dana Rohrabacher, republikánus képviselő, az albizottság elnöke)

4. „Ez a magyar emberek választása. Ez nem az Egyesült Államok választása, miért is kéne annak lennie, hogy kormányzatot és államstruktúrát választanak. Én komolyan úgy vélem, hogy ez nem az Egyesült Államok dolga. Ez az államok belső ügye. (…) Nagyon óvatosnak kell lenniük azzal, hogy akár barátainkra, akár ellenségeinkre rákényszerítsük az amerikai prioritásokat.” (Ted Poe, republikánus képviselő)

5. „Abban, amit ma önöktől hallhattam, az önök tanútételében nem találtam semmilyen antiszemitizmusra utaló bizonyítékot. (…) Mélységesen el kellene magát szégyellnie, hogy ilyet állít.” (Dana Rohrabacher, republikánus képviselő, az albizottság elnöke)

6. „Amikor eldöntjük, hogy milyen kritikai pontokat hangsúlyozunk, akkor jobban tennénk, ha nem választanánk ki csupán egyetlen egy országot. Különösen olyat, amelyik az Egyesült Államok barátja.” (Dana Rohrabacher, republikánus képviselő, az albizottság elnöke)

7. „[Az energiafüggőséget] már régóta ismerjük. De nem úgy tűnik, hogy mindent megtettünk volna a magyar energiafüggőség csökkentése érdekében.” (Albio Sires, demokrata képviselő)

8. „Amikor a NATO-tagállamok esetében arról beszél, hogy a honvédelmi kiadási kötelezettségeiket nem teljesítik (...). Hány tagállam teljesítette azt? Kettő vagy három? Számoljon csak utána!” (Paul Cook, republikánus képviselő)

9. „Tudja, hogy mi az első mondat a magyar alkotmányban? (…) Isten áldja a magyar embereket. Úgy hallottam, ez ellen kifogást emeltünk. Az Egyesült Államokban?!” (Ted Poe, republikánus képviselő)

10. „Nekem nem úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok megtenne mindent azért, hogy alternatívát nyújtson Magyarország számára. Én úgy vélem, hogy Magyarország állandó rossz színben való feltüntetése, hogy amikor szelektív módon emelünk ki országokat, az csak egyre inkább Oroszország malmára hajtja a vizet. (…) Ezzel a hozzáállással csak barátokat veszítünk el.” (Albio Sires, demokrata képviselő)

További jó mondatokat itt olvashat még.


Szabó Dávid
Szabó Dávid külpolitikai szakértő

Több bátorságot!

„Magyarország újra a vádlottak padján, magyarázkodik a kormány” – borítékolhatók az ellenzéki orgánumok kárörvendő címlapjai. Kedden ugyanis a „magyar helyzetről” tart vitát az Európai Parlament, és ugyanaznap az Egyesült Államok Képviselőházának Külügyi Bizottsága is meghallgatást rendez az amerikai-magyar kapcsolatok jövőjéről. Egy jó tanács a károgóknak: ne égessétek magatokat.

2010, vagyis az Orbán-kormány hivatalba lépése óta megszokhattuk a cirkuszt. Megedződött az ország, és a magyar külpolitika 2011-től kezdve fokozatosan rátalált a hangjára: a határozott, önbizalommal teli hangra, mellyel visszaverheti az ország megválasztott vezetőire, példátlanul nagy felhatalmazással megújított alkotmányos intézményrendszerünkre zúduló méltatlan támadásokat.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Ördögi paktum

A kínai sajtó minősítette így a minapi japán-amerikai védelmi paktum megerősítését, amit a japán kormány a jobban csengő „proaktív pacifizmus” névvel illetett.

Hangulati különbségük a szavak szintjén is jól kifejezi azt a háromszögletű geopolitikai játszmát, amely mostanság döntően határozhatja meg a kelet-ázsiai, csendes-óceáni térség – és az egész világ jövőjét.


Megadja Gábor
Megadja Gábor eszmetörténész

A nyolcadik utas a halál

Most, hogy a miniszterelnök ismét felvetette a halálbüntetés napirenden tartásának ötletét (ami nem azonos a bevezetésével), azonnal óriási zaj keletkezett a virtuális éterben. Mindenki kötelességének érzi kifejezni felháborodását. Majd elégedetten nyugtázza azt.

Mielőtt elkezdenénk erről beszélni, érdemes lenne két lépéssel távolabbról nézni a problémát. Ami a kérdés praktikus szintjét illeti, már be is fejezhetjük: az Európai Unió tagállamaiban tilos halálbüntetést alkalmazni. Pont. A napirenden tartás azonban más kérdés.

A nyitott, szabad viták őszinte hívei ilyenkor szoktak fintorogva elfordulni, erkölcsileg számon kérve a(z amúgy velük persze egyenlő) vitapartnert, hogy mégis hogy jut egyáltalán ilyesmi az eszébe? A szabad viták szabad szellemei érvek helyett előveszik a morál tam-tam dobját, és elnyomva minden emberi hangot elkezdik püfölni.