Hosszú hallgatást tört meg az Amerikai Egyesült Államok. Goodfriend távozása és az új nagykövet érkezése óta a legélesebb politikai nyilatkozatot tette a minap Colleen Bell. A nagykövet asszony az Egyesült Államok aggodalmait tolmácsolta a „magyarországi állapotokkal” kapcsolatban: beszédében megemlítette a sajtó szabadságának hanyatlását, a menekültekkel szembeni intoleráns fellépést, a civil szervezeteket sújtó kormányzati ellenőrzéseket és az Alkotmánybíróság függetlenségének csökkenését.

Az elmúlt hónapok visszafogottsága után tehát szemmel láthatóan ismét megélénkült az amerikai külpolitika. Jogosan merülhet fel bennünk a kérdés: miért éppen most? Mi az oka mindennek?

Az utóbbi időben fundamentális változások történtek térségünkben. A Visegrádi Négyek szövetsége sosem volt még olyan erős, mint amilyenné az elmúlt hónapokban vált. A lengyel választás és annak eredménye pedig még erősebbé tette a V4-ek együttműködését.

A legkevésbé rossz a politikai gyökereinél megragadott szíriai rendezés lenne, de ezt a kiújuló hidegháborús mentalitás „kissé” hátráltatja.

Az Egyesült Államok gyanakodva nézi az oroszok látványos katonai aktivizálódását. Attól fél, hogy a közös keresztény értékekre mostanság előszeretettel hivatkozó Putyin kitörhet az Ukrajna miatt köréje tákolt nyugati karanténból, megerősíti fajsúlyos világpolitikai szerepét, s egyre hangosabban követeli az amerikai dominanciát felülíró, több pólusú világrend kialakítását. Józanabb amerikaiak hiába figyelmeztetnek rá, hogy az oroszok státusa, tetszik, nem tetszik, nagyhatalmi státus, az orosz érdekeket nem lehet csak úgy egyszerűen félresöpörni. Washingtonban úgy látszik, mintha tartósan a szuterénba szorulnának az ilyen hangok.

A „bevándorlók országaként” emlegetett Amerikai Egyesült Államok az utóbbi időkben a kevésbé befogadó arcát mutatja az Amerikába vágyódó migránsok felé. Legyen szó gazdasági bevándorlókról vagy az életüket féltő menekültekről, az USA-ba messze nem olyan könnyű bejutni, mint Európába – gondoljunk csak az amerikai-mexikói határon működő, a világ egyik legszigorúbb határvédelmi rendszerére. Az amerikai határok ugyanis – szemben az Európai Unióval – nem szűnnek meg néhány Germany „United States of America” feliratú táblától.

A migrációs krízis kapcsán Magyarországot élesen támadó írás jelent meg a minap a Foreign Affairs online hasábjain. A cikk szerzője a szabadságszerető és demokratikus Nyugat első számú közellenségeként aposztrofálja Magyarországot. R. Daniel Kelemen írása az Orbán-kormány mihamarabbi megdöntésére szólítja fel Európa vezető politikusait, és ennek eléréséhez minden elképzelhető pénzügyi, jogi és politikai eszköz bevetését jogosnak nyilvánítja. (Liberális demokrácia, első lecke: a másként gondolkodókat el kell hallgattatni.)