A szemünk láttára vajúdja ki a XXI. század azt az új világrendet, amely évtizedekre meghatározza a nagyhatalmak közötti erőteret. A kibontakozó amerikai-kínai valutaháborúról már írtunk, ennek mentén könnyebb a történelmi síita (iráni) - szunnita (szaúdi) közeledést és a Moszkvának nyújtott (egyelőre csak szimbolikus) kínai támogatást megérteni. Nézzük, milyen témákról beszélhetett az amerikai elnök a brüsszeli bizottság vezetőjével.
Ukrajna: A közelgő amerikai elnökválasztás és az amerikai közvéleményben beálló hangulatváltozás miatt Biden nem kockáztatja tovább a biankó csekket Kijevnek, azt pedig pláne el kell kerülnie, hogy amerikai “békefenntartó” csapatok Ukrajnába küldésének akár csak a lehetősége is felvetődjön. Az amerikai politikai és katonai elit sem engedi, hogy minden erőforrás Európába menjen, erre hívta fel a figyelmet Nancy Pelosi tajvani és jereváni útja tavaly.
Washington a jelek szerint megvárja a tavaszi offenzívákat, aminek az esélye a donyecki húsdaráló elhúzódásával mindkét oldalon arányosan csökken. Egy ilymódon beálló patthelyzetben az újraindulását felesége által belebegtető Biden — optimális esetben a júliusi vilniusi NATO-csúcsig, de lehetőleg még az elnökválasztás előtt — ráveheti Zelenszkijt Kijevet egy olyan fegyverszünetre vagy békekötésre, amely a Minszk 1 és 2 megállapodásokhoz képest erősebb nyugati katonai garanciákat ad (maradék) Ukrajnának, leginkább a vele szomszédos Lengyelországban és Romániában állomásoztatott, NATO-tagországok által felajánlott amerikai fegyverekkel felszerelt csapatok által.
Most nem SMS-ben tárgyalt.
Mit csinál mindeközben az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen ahelyett, hogy az általuk okozott problémák megoldásán dolgozna? Elrepül a svájci Davosba, hogy találkozzon Klaus Schwabbal, a semmilyen hatalmi legitimációval nem rendelkező marxista milliárdossal, aki évek óta a magántulajdon megszüntetésén munkálkodik. A világ legnagyobb hatalmasságait évről évre magához rendelő szervezet fő célkitűzése így jellemezhető: „Ne legyen semmid, mert akkor leszel boldog.” Schwab és a hasonszőrű elborult milliárdosok a gazdaságot akként akarják újraszervezni, hogy az emberek ne rendelkezzenek magántulajdonnal, hanem mindenhez szolgáltatások útján jussanak hozzá. Öröklakás helyett mindenki érje be bérleménnyel, a családi autó helyett mobiltelefonról vigyen el közösségi miniautót, amikor máshogy nem tud eljutni az úti céljához. De a legjobb persze, ha nem megy sehova, hiszen azzal is csak terheli a BOLYGÓT. Hogy biztos lakás és autó nélkül jelentős akadályokba ütközik a kisgyermekes élet megszervezése? A Davosba magánrepülőgéppel érkező milliárdosokat ez nem zavarja, hiszen az ő gyerekeiket sofőr viszi a nemzetközi magániskolába. Az átlagember meg a legjobb, ha nem vállal gyereket, hiszen – szerintük – amúgy is túlnépesedett a BOLYGÓ.
Klaus Schwab köszönti Ursula von der Leyent a davosi csúcson.
Ezt hívják Great Reset-nek vagyis a „Nagy Újrakezdésnek”. Lényegében a magántulajdon – magyar viszonylatban elsősorban a magánlakások és a családi autók – elvételét. Hogy utána mindenki boldogan élhessen. Talán nem véletlen, hogy az ötletgazda, a davosi Világgazdasági Fórum alapítója, Klaus Schwab íróasztala mögött Lenin-mellszobor ékeskedik. Természetesen ezek az elborult milliárdosok nem teljesen ostobák. Tanultak a bolsevizmus bukásából. Nem karhatalommal és terrorral vennék el a lakásunkat és az autónkat. Legalábbis egyelőre. Hanem adóemeléssel, árdrágítással, a magáncélú lakásépítést és autókereskedelmet ellehetetlenítő szabályokkal. Hogy utána cinikusan azt mondhassák: a piac döntött így. Az eszme egyik képviselője a koronavírus-járvány kitörésekor találóan meg is fogalmazta, hogy egy válságot sem szabad kihagyni a Nagy Újrakezdés megvalósítása érdekében.
Azért Ursula is gyakran mosolyog, de mosolyának mindig élei, szegletei, hegyes nyilai vannak. Arcán, ahányszor csak az uniós magasból kinyilatkoztat, lágyságnak semmi nyoma.
A brüsszeli globalista buborékban minden olyan egyszerűnek tűnt. Hétfőn kiszivárogtatják a globalista mainstream médiának az olajszankciók tervét, amely az esti hírműsorokban és másnapi szalagcímekkel kellően megdolgozza a tagországok közvéleményét és kormányait, hogy már kedden-szerdán elfogadják az intézkedéseket.
Menetből akartak támadni, mert angol hasonlattal élve Brüsszel már az összes “alacsonyan csüngő gyümölcsöt leszedte” az Oroszország ellenes szankciók terén, így már csak a “magasan csüngő”, nehezebben elérhető gyümölcsök, vagyis a tagországoknak is komoly életszínvonal esést okozó szankciók maradtak. Az ezek elfogadásához szükséges érdemi vitát akarták ezzel a gyerekes tervvel megúszni, ami felveti a jogállamiság sérülésének kérdését.
Ursula, azt mondták, hogy 2027