Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Szegény, szegény Európa

Ursula von der Leyen és Charles Michel törökországi látogatása után azt gondoltam, hogy Brüsszelben igyekeznek a lehető leggyorsabban elfelejteni a kínos incidenst. Tévedtem. De még mekkorát!

Az unió vezetői már hazafelé tartva a repülőgépen elővehettek valami menedzser-kézikönyvet és felcsapták a "10 dolog, amit semmiképpen se tegyél, ha nem akarsz nevetségessé válni" fejezetnél, és pontról pontra kipróbálták az összes tiltott dolgot. Elindult a brüsszeli Jackass (Don't try this at home!).

Először is megpróbálták bagatellizálni a kínos leégést. A bizottsági elnök és a Tanács elnöke is úgy nyilatkozott, hogy nem akartak botrányt kirobbantani, ezért nem tették szóvá Erdogan ülőhelyes provokációját. A Bizottság hangsúlyozta, hogy “ültetési kérdésekről” nem egyeztettek a török féllel, a Tanács elnöki stábja pedig megerősítette, hogy minden a protokollnak megfelelően zajlott, nincs itt semmi látnivaló, mindenki haladjon tovább. 


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

A megaláztatás kora

A megaláztatás százada - így nevezik a kínaiak az első ópiumháborúval (1839) kezdődő, több mint száz éven át tartó időszakot, amikor a nyugati hatalmak leigázták, földbe döngölték és félgyarmati státuszba taszították a Kínai Birodalmat.

Februárban az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Joseph Borell Moszkvába utazott, hogy Szergej Lavrov külügyminiszterrel tárgyaljon. A közös sajtótájékoztatón Lavrov lesöpörte a brüsszeli politikust, aki még akkor is kukán hallgatott, amikor az orosz külügyminiszter megbízhatatlan partnernek nevezte az Európai Uniót. Borell akkor is csak hebegett-habogott, amikor Lavrov mintegy mellékesen bejelentette, hogy Oroszország kiutasít három uniós nagykövetet. Az egész Uniót lejárató moszkvai látogatás után több mint ötven európai parlamenti képviselő követelte nyílt levélben Borell leváltását. A megszégyenült külügyi főképviselő hazatérve hosszasan magyarázkodott gyenge szereplése miatt, és csak Ursula von der Leyen bizottsági elnök kiállása tartotta meg pozíciójában.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Brüsszeli tervek: se nem zöld, se nem New Deal

Nagy bajban van az európai establishment, projektjei egymás után fuccsolnak be.

A Brexit után az EU-nak lesz európai alternatívája. Az euró délen már inkább átok, míg előnyeit északon egyre kevesebben élvezik. A benzines autót és a fapados repülést szidják, ám ezeknek még nincsen hatékony alternatívája. Ezt látva a szavazók a bal- és jobboldali proteszt pártok felé fordulnak, amit a mainstream a klímaőrülettel akar megakadályozni. Brüsszelben emiatt most mindent zöldre festenek.

Új seprű jól söpör! — Főleg autonóm módon, vagyis nem mások kegyelméből, és ezt be is kell a közönségnek mutatni. Pontosan ezt tette a brüsszeli bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen a Green New Deal nevű projektjével.

Hosszú távra tervez.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Miért lehet jó Magyarországnak Ursula von der Leyen?

Ursula von der Leyen az eddigi leggyengébb legitimációjú elnök az Európai Bizottság élén.

Először is, a német politikusnő neve csak azután merült fel, hogy a csúcsjelölti rendszer csődöt mondott. Nem titkos favorit volt, nem egy mesterterv része, hanem kényszer szülte kompromisszum. Amikor a legnagyobb EP-frakciók eredeti jelöltjei – Manfred Weber és Frans Timmermans – hosszas alkudozások eredményeként kiestek a játékból, Merkel előhúzta kalapjából a kompromisszumos von der Leyent. A német védelmi miniszter asszony tehát valójában senkinek sem a jelöltje, csak azé a Merkelé, aki politikai karrierjének végnapjait éli.

Másodszor: von der Leyen két hét leforgása alatt, bármiféle európai kampány nélkül lett az Unió első számú vezetője. Szinte teljesen ismeretlen az európai közvélemény előtt, igazi elit-jelölt. Arisztokrata családban nőtt fel – a Euronews uniós hírportál hangsúlyozza, hogy nemesi származásukat egészen az 1600-as évekig vezetik vissza –, édesapja pedig az Európai Bizottság főtitkára is volt (von der Leyen maga is Brüsszelben született).