ukrajna” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 6

Kiszelly Zoltán

politológus

Amerika a Dnyeper partján

2014. december 17.

Ukrajna a nyugati integrációtól remélt béke és fejlődés helyett egyelőre csak az IMF-et és a megszorító költségvetési politika gyakorlatát kapta. Vajon erre vágytak a kijevi tüntetők is?

Úgy tűnik, Amerika visszatért térségünkbe, amit a(z előző) hidegháború után oly' bűnösen elhanyagolt. A körvonalazódó új hidegháború Ukrajna ürügyén pattant ki, és úgy tűnik, az USA szilárdan megvetette lábát a Dnyeper partján. Nagy érdeklődéssel figyeljük, hogy vajon szebb, vagy rútabb arcát mutatja-e?

Teljes cikk

Megadja Gábor

eszmetörténész

Besorozzák a kárpátaljai magyarokat

2015. február 12.

Az állampolgári kötelességek mellé azonban nem árt, ha állampolgári jogok is járnak.

Olvasom, hogy Ukrajnában tömegével küldik ki a behívókat Kárpátaljára, illetve hogy Porosenko ukrán elnök már a hadiállapot kihirdetésének szándékával keménykedik. A behívandó katonák ellátás, egyenruha és védőruha nélkül lennének kénytelenek szembenézni a – ha hihetünk a nyugati és amerikai hírforrásoknak – masszívan felszerelt, oroszok által támogatott és/vagy orosz szakadárokkal szemben. Tehát, ha hihetünk a megbízható forrásoknak, szemben a Russia Today-el, akkor ezeket az embereket simán a vágóhídra küldik.

Teljes cikk

Megadja Gábor

eszmetörténész

Felszabadítás elnapolva?

2015. május 22.

Mindenki erősen figyeljen, mert az elkövetkezendő hetekben minden bizonnyal érdekes kanyarokat fog venni az a politikai narratíva, amely eddig tematizálta a közéletet.

Erre gondolunk. 

Semmi sincs kőbe vésve (épp erről szól a történetünk), de már maga a felvetés, és főleg annak értelmezése is érdekes. Ilyesmikre tippelhetnénk:

„Az amerikai külpolitika nagyon bölcsen döntött: az amúgy is orosz többségű Krím nem érné meg a háborút. Ez a különalku az Egyesült Államok és Putyin Oroszországa között az amerikai politikai realitásérzéket dicséri. Well done, Mr. Secretary of State!”

Persze, nem lesz ilyen. Pontosabban: nem így. A meglepettség első jelei viszont már láthatóak: „(…) egyre több jel mutat arra, hogy a nagyhatalmi politika felülírja a sokat hangoztatott elveket”.

Egyre.

Teljes cikk

Máthé Áron

történész

Viszonzást várunk

2017. szeptember 17.

Ukrajna és a nemzetközi szervezetek egész hada a Krím-félsziget annektálásától kezdve felkarolta a krími tatárok ügyét, és a kisebbségi jogaikról beszélt. Most viszont az ukrán országgyűlés olyan törvényt fogadott el, amely ellehetetleníti a kárpátaljai magyar közép- és felsőfokú oktatást. Mindezt egy olyan nemzet tagjaival szemben, amelynek anyaországa mindig kiállt az ukránok ügyéért.

1989-től Magyarország folyamatosan fogadta az akkor még a Szovjetunióhoz tartozó Ukrán SZSZSZK legfelső szintű küldöttségeit – de facto elismerve Ukrajna függetlenségét.

Teljes cikk

Orbán-kormány: emberi jogokból jeles

2019. november 04.

Lánczi Tamás

politológus

Putyin elnök látogatásának napján a ballib sajtó drámai hangon számolt be arról, hogy Magyarország megvétózta a NATO nagyköveteinek közös, Ukrajnával foglalkozó nyilatkozatát.

Cikkeikben az összefüggés látszatát keltették az orosz elnök magyarországi útja és a vétó között: lám-lám, a magyar kormány oroszbarátsága végül a NATO-val is szembefordítja az országot.

A valóság azonban az, hogy a magyar kormány nem utasította el a közös nyilatkozatot, mindössze feltételekhez kötötte az együttműködést: ha a dokumentumba bekerül a jogfosztott kárpátaljai magyar kisebbség melletti kiállás, akkor Magyarország is aláírja azt. Ezt nevezzük nemzeti érdekérvényesítésnek – ideje lenne, hogy a liberálisok szótárába is bekerüljön ez a ballib újságírók fülének egzotikusan csengő kifejezés.

Magyar kisiskolások Kárpátalján.

Teljes cikk

Maczkó Ú. Róbert

filozófus

A szuverenitás álma

2020. augusztus 18.

1886-ban a birodalmi gyűlésben Bismarck kancellár a következőt találta mondani: „Korunk nagy kérdéseit nem szónoklatokkal és többségi határozatokkal fogják eldönteni, hanem vassal és vérrel.” Ő csak tudta, hiszen a német császárság alapítása is a franciák megalázó veresége fölötti diadalban történt.

Bismarck emlékezetes kijelentését, melynek igazságát valószínűleg senki sem vitatja, aki csak kicsit is ismeri a történelmet, napjaink fehéroroszországi eseményei kapcsán érdemes felidézni. Amint azt a napi sajtót figyelő közönség tudhatja, a távoli vadregényes országban választások történtek és – ahogyan az már lenni szokott – az ellenzék azonnal csalást kiáltott. Nincs ebben semmi különös, honi ellenzékünk is minden választás után, amiket nem ő nyert meg, hasonló vádakkal állt elő. A fehérorosz ellenzék azonban most nem elégedett meg a verbális tiltakozással, az utcára vonult és ott fejezte/fejezi ki elégedetlenségét.

A diktátor, Lukasenko pedig – diktátoroktól szintén nem meglepő módon – erőszakkal oszlatja fel e tüntetéseket, sokakat letartóztatnak, közülük jó párat meg is vernek, a szokásoknak megfelelően. Ehhez egyébként nem is kell annyira diktátornak lenni, hisz nem oly régen a demokrácia és a szabadság európai fellegvárában, Franciaországban, Macron elnök hasonló eszközökkel küzdött az ún. „sárga mellényes” tüntetők ellen. Csak hát, mint tudjuk, óriási különbség van a demokratikus és a diktatórikus gumibot között, különösen azok számára, akinek hátán csattan.

Ami az eseményeknek különös sármot kölcsönöz, az a haladó erők messze hangzó sikolya az eseményekkel kapcsolatban. Az európai baloldal láthatóan szükségét érzi, hogy véleményt nyilvánítson, mi több, beavatkozzon az eseményekbe. Legalább olyan vitézül kívánnak beavatkozni, mint amilyen vitézül hallgattak az említett Franciaországi események kapcsán. Az – úgyszintén szokott módon – egyáltalán nem zavarja őket, hogy fogalmuk sincs, mi is történik Fehéroroszországban, milyen politikai, gazdasági előzményei vannak az ottani történéseknek; ahogyan mondani szokás: ki kicsoda és miért.

Teljes cikk