Összeesküvés-elméletek nincsenek, csak összeesküvések. Már több részben foglalkoztunk a Great Reset terv részleteivel, amely a globalista elitek nagy neomarxista társadalom átalakítási projektje. Az EU most valósítaná meg ennek a Green New Deal névre keresztelt részét, amely az agrárszektor átalakítására is vonatkozik: Miközben az ENSZ szerint világszerte 828 millió ember éhezik, a terv alapján az uniós termőföld tíz százalékát parlagon kell hagyni; a növényvédő szerek felhasználását a felére kell csökkenteni; az agrárium legalább negyedét biológiai termelésre kell átállítani, és ami a kis alapterületű országokat leginkább sújtja, hogy a nitrogén felhasználását akár 95 százalékkal kell csökkenteni. Alternatívák nélkül.

Holland gazdák útlezárással tiltakoznak Brüsszel nitrogén-oxid- és az ammóniakibocsátás visszaszorítását célzó tervei ellen.

Előbb-utóbb minden begyűrűzik hozzánk. Márciusban külföldi diákok házibuliján szabadult el az új vírus Budapesten, majd az országban. A magyar kormány onnantól a fertőzöttségben előttünk járó Ausztria példáját követte, annak lépéseiből tanult. A magyar védekezés néhol azért annál szigorúbb volt (például az idősek bevásárlási idősávjánál), máshol megengedőbb. A válaszadók elsöprő többsége elfogadja a kormány járványvédelmi intézkedéseit, a kormánypártok támogatottsága többéves csúcson van.

Akkor miért tüntetnek mégis a járvány, vagy a védekezési intézkedések ellen? — kérdezhetjük okkal. Nálunk is felütötte a fejét egyfajta Corona-fáradtság, a jövőtől és a gazdasági helyzet alakulásától való félelem. Ez emberi. Hatékonyságra és folyamatos növekedésre optimalizált világunkban a bizonytalanság és a félelem érzése sokak számára szokatlan és elbizonytalanító.

Ki miben hisz?

A németek sokáig tűrnek, ám egyszer megelégelik, hogy hülyének nézik őket és fellázadnak. Nem olyan látványosan, mint a franciák, lengyelek, vagy magyarok, amúgy a maguk módján.

Tudom, a magyar olvasó kétkedve hallja, ha azt mondom, az átlagos amerikai és nyugat-európai rosszabbul él, mint négy éve. No persze nem hozzánk, vagy az afrikai éhezőkhöz képest, hanem saját és szülei életszínvonalához képest.

A többség már visszacsinálná a globalizációt, az eurót, az EU keleti bővítéseit és a migránsok beengedését. Ezek társadalmi és anyagi árát ugyanis az őslakosokkal fizettetik meg, míg a multik és bankok legális, de erkölcstelen adóoptimalizációval vonják ki magukat a közteherviselés alól.

Mint mindenben, a kettős mérce nyugaton a tüntetéseknél is érvényesül. Amit szabad Jupiternek, azt nem szabad a kisökörnek. A BLM-tüntetéseknél nem mérik a távolságot, nem kérik számon a maszkviselést. Ott még a fizikai erőszakot is elnézi a mainstream média.

Bezzeg, amikor a társadalom fő teherviselő rétegének számító középosztálybeliek mennek az utcára, már jó előre megkapják, hogy “összeesküvés-elmélet hívők”, “szélsőségesek”, vagy egyszerűen csak “önzők”. A német szocdem párt elnökasszonya egyenesen “covidiótáknak” nevezte azokat, akik múlt héten tízezerszázra tüntettek Berlinben. A verbális erőszak onnan is táplálkozhatott, hogy a hivatalosan 22 000 tüntető létszáma és képe messze felülmúlta az összes addigi és aznapi baloldali és “progresszív” tüntetés létszámát és hírértékét.

Másként gondolkodók.