Az anyja!

Minő karakán mondat, hogy ne mondjam: tökös.

Gyurcsány bizonyára belé is reszketett, félelmét azonban gyorsan, szokásához híven, valószínűleg alaposan feloldotta.

Bátran tehette, hiszen lábtörlő ügyben Tóth elnöknek legelébb is Kovács László exelnökkel kellett volna dűlőre jutnia. Utóbbi nyilván azért nem távozott eddig a pártból, mert a szocik maradék szövetét belülről csúsztatná Gyurcsány talpa alá. Sokat megélt, tapasztalt doyenként Kovács eme aktusban még szerves folytonosságot is vizionál, mégpedig – kapaszkodjanak meg! – visszamenőleg egészen Kádár Jánosig. Hogy a múlt végre kitisztuljon, s a jövő is kikerekedjék, egy hetilapban nemrég azt hangoztatta, maga Kádár is benne volt ám a rendszerváltásban, talán nem tudta, de tette, bár talán tudta is.
???

Kezdhetné éppen magával az üzenettel is, de hát eleget csalódott már, inkább az üzenet hordozójára és megformálójára összpontosít, s csak utána a tartalomra.

Egy-egy politikus meg se szólalt még, messziről látszik már rajta, mondhat akármit, ígérheti a toronyórát lánccal, a választó csak legyint. Kiváltképp az ellenzéki politikusokat sújtja „mostanság” (minimum tíz éve) a hiteltelenségnek ez a levakarhatatlan nyavalyája. (Figyelem!, nehéz szó: nem nyavajája!). Ráadásul a hiteltelenség címkéjét nem csupán ellenfelek ragasztják ellenfelekre, hiszen úgy nemigen tapad. A tartós hiteltelenség öntapadós. Az érintettek derekasan és alaposan maguk dolgoznak meg érte. 

„Haza. Szeretet. Európa.”

Az MSZP programja ezt a nevet kapta a kampány-keresztségben, hogy a párt egy „gyűlöletmentes, együttműködő Európa megteremtését” célozza meg, amely „az európai polgárok mellett a magyar polgárok érdekét is szolgálja.”

Ugyan ki merné e célkitűzés nemes szándékát kétségbe vonni, ha csak az nem, aki a kákán is keresi a csomót, és imád szőrszálat hasogatni?

Mi se tegyük ezt.  

Szóképe egyúttal a hajdani „daliás” időket is felidézi, történetesen magát Rákosit. Ő tette közkinccsé ezt a masszív metaforát, persze még azokban az években, amikor a lelkes Kunhalmi kisasszony meg se született. Életkora mégsem igazán mentség nyelvhasználati melléfogására; aki nem ismeri a rossz hasonlatokat, ne menjen politikusnak.

„A mi országunk nem rés, hanem erős bástya a béke frontján”, mondotta volt anno Rákosi Mátyás egy konferencián, egészen pontosan 1949. március idusán.