Emberi jogi fundi, az vajon mi?

Az ember azt hinné, hogy eleget derpegett már az emberi jogi fundamentalizmus vadhajtásain – aztán jön Friderikusz Sándor meg egy csomó más dolog, és rájön: ezek továbbra is itt vannak köztünk, mint Ön vagy én.

A mértékadó, gondolkodó értelmiség legújabb aggodalmaskodása az Alaptörvénybe iktatott terrorveszély-helyzet kapcsán bomlik ki újra a szemünk láttára. Friderikusz Sándor a szerénytelenül magáról elnevezett műsorában – tudják, ez az, amiről Vásárhelyi Mária azt hitte, hogy a Fidesz szüntette meg, majd kiderült, hogy a nézők – például azt fejtegette, hogy ennek az egész módosításnak az az alapelve: „a hatalom korlátlan felhatalmazást kap olyan valamire, aminek a súlyosságát ő maga ítéli meg”. Ezek miatt Friderikusz úgy érzi, hogy „olyan csapdába kerül, ami az elemi szabadságjogaitól fosztja meg és ami ellen nincs védekezés”.

(Zavargás a Horgos-Röszke határátkelőnél 2015 őszén.) 


Galló Béla
Galló Béla politológus

Meddig fáj az állam?

Ha a kormány tényleg újabb nemzeti konzultációval rukkol elő – ezúttal a terrorveszéllyel indokolt alaptörvény-módosítás ügyében –, az eredmény borítékolható. A válaszadók többsége alighanem rábólint majd a nagyobb biztonságot ígérő változtatásokra.

Terror. Veszély. Helyzet.

Magyarország az elmúlt hónapokban a migránsválság kezelésére a leghatékonyabb intézkedéseket vezette be, melyeket elfogadásuk pillanatában hevesen kritizáltak – majd utóbb azok szükségszerűségét kénytelen-kelletlen beismerték. Most itt az „új hallatlanság”: a terrorveszélyhelyzet Alaptörvénybe foglalása.

(Golyónyomok a párizsi terrortámadás egyik helyszínén.)


Megadja Gábor
Megadja Gábor eszmetörténész

Az új totalitarizmus

Tragikomikus látvány: a liberális politikai mozgalmak itthon és másutt is üvöltve tiltakoznak minden olyan terv ellen, amely megvédené a polgárokat terrorveszély esetén – szükségszerűen korlátozva néhány jogot, lásd Molenbeek-et a terrortámadás után –, egy szót sem szólnak arról, ha a szólásszabadságot akarják korlátozni, vagy a munkahelyi e-mailekbe akarnak belemászni.

(Terrorkészültség Párizsban.)

Márpedig az Emberi Jogi Bíróság az utóbbit jóváhagyta. Azaz: a munkaadó jogszerűen nézhet bele a munkavállalók e-mailezésébe. A munkahelyibe – egyelőre. Ez ellen senki sem tiltakozik. Nem tiltakoztak túlságosan akkor sem, amikor Angela Merkel odasúgott valamit a digitális világ Bonojának, Mark Zuckerbergnek, hogy talán korlátozni kéne ezt-azt a Facebookon. Az ilyen törekvésekkel semmi probléma nincs, hiszen ha a szólásszabadságot Szent Cél érdekében korlátozzák – pl. a „rasszizmus” visszaszorítása érdekében –, akkor minden pöpec.