- Mikor távozott Magyarországról?

- 2018 után disszidáltam, miután elviselhetetlenné vált a légkör otthon. Egy pillanatra sem bántam meg.

- Jobb Németországban?

- Először is, nem Németországnak hívjuk már, hanem Igaz-Európának. Ahol Önök élnek, azt meg Hitszegő Európának.

- Hitszegő?

- Igen, mert hátat fordítottak a tolerancia, az elfogadás és a sokszínűség értékeinek. Ezért hitszegők Önök.

- Amit itt magunk körül látunk, az volna a sokszínűség és a tolerancia?

- Igen. Itt senki sem gyűlölködik, mint a hitszegőknél. Mindenki elfogadja a különbözőségeket.

(Kép forrása: itt.)

(A nizzai terrortámadás helyszíne.)

Tudja ki ma a legbecsületesebb nyugat-európai politikus? Jacqueline Galant. Nem hallotta még a nevét? Pedig a belga közlekedésügyi miniszter az egyetlen politikus Európában, aki az országában történt terrortámadások után lemondott hivataláról. Egyedül a belga politikusnő érezte úgy, kormányzati politikusként felelősséget kell vállalnia a történtekért. Példáját nem követte egyetlen német vagy francia kollégája sem.  

A mértékadó, gondolkodó értelmiség legújabb aggodalmaskodása az Alaptörvénybe iktatott terrorveszély-helyzet kapcsán bomlik ki újra a szemünk láttára. Friderikusz Sándor a szerénytelenül magáról elnevezett műsorában – tudják, ez az, amiről Vásárhelyi Mária azt hitte, hogy a Fidesz szüntette meg, majd kiderült, hogy a nézők – például azt fejtegette, hogy ennek az egész módosításnak az az alapelve: „a hatalom korlátlan felhatalmazást kap olyan valamire, aminek a súlyosságát ő maga ítéli meg”. Ezek miatt Friderikusz úgy érzi, hogy „olyan csapdába kerül, ami az elemi szabadságjogaitól fosztja meg és ami ellen nincs védekezés”.

(Zavargás a Horgos-Röszke határátkelőnél 2015 őszén.) 

(Rendőrök és családtagok az orlandói mészárlás helyszínén.) 

„A politizáló értelmiség ezen a ponton teljes kudarcot vall. Rettenetes állandóan csak azt hallani, hogy a nemzetiszocializmus a barbárságba, a sötét középkorba, a humanitás előtti időkbe való visszaesés. Akik így beszélnek, aligha sejtik, hogy az élet szekularizálódása, amit a humanitás eszméje hozott magával, éppen azoknak a keresztényellenes vallási mozgalmaknak a táptalaja, amelyen például a nemzetiszocializmus is kinőhetett. A vallási kérdés ezen szekularizált szellemek számára tabu, és annak komoly és radikális felvetése az ő szempontjukból megfontolandónak tűnik – talán azért, mert ezt is a barbárságba és a sötét középkorba való visszaesésnek tekintik”. 

(Eric Voegelin)