Mechelen városának 90 ezer fős lakosságából ugyanis 20 ezer bevándorló, a polgármester 2016-ban díjat is kapott migránsbarát politikájáért. „Mi egy nagyon gazdag, biztonságos és szép város vagyunk. Szóval talán Orbán úrnak el kellene látogatnia a városomba, hogy lássa, az együttélés lehetséges.” – fogalmazott a flamand politikus.

A belga polgármester leírásában Mechelen városa a békés multikulturalizmus tökéletes megvalósulásaként jelenik meg. Igaz ugyan– és ezt Bart Somers is elismeri –, hogy a város élete gyakorlatilag nem szól másról, minthogy próbálják integrálni a bevándorlókat. Ez, magyarra lefordítva azt jelenti, hogy próbálják megakadályozni, hogy a migránsok csatlakozzanak valamelyik terrorszervezethez, esetleg elmenjenek harcolni a Közel-Keletre.

A „velünk fog élni” kifejezést a lehető legkonkrétabban kell értenünk: az Iszlám Állam összeroppantása óta ugyanis ezresével szivárognak vissza a terrorszervezet katonái a „kibocsátó” országokba. A kalifátus 2014-es kikiáltását követően összességében száz országból nagyságrendileg negyvenezer ember csatlakozott a terrorszervezethez – a legtöbben Szaud-Arábiából és Oroszországból, de jelentős számban léptek be az Iszlám Állam kötelékébe amerikaiak és európaiak is. Az terrorszervezethez csatlakozó európai uniós állampolgárok számát körülbelül 6000 főre becsülik a biztonsági szolgálatok, harmaduk pedig már haza is tért Európába. Logikusan adódik a kérdés: mi történik a dzsihadistákkal, amikor néhány év sivatagi kaland után visszatérnek Párizsba, Brüsszelbe, vagy éppen Berlinbe?

A hazatérő dzsihadisták helyzetét „jogi vákuum” és „pontatlan szabályozás” jellemzi, vagyis az egyes országok nagyon különböző módszereket alkalmazhatnak repatriáló állampolgáraikkal szemben. Gondolhatnánk életfogytig tartó börtönbüntetésre egy sötét magánzárkában, vagy egy pszichiátriai intézet zárt osztályára – de ne tegyük. A józan észt ugyanis teljes egészében kirekesztették intézkedéseikből a nyugat-európai államok.

Isten hozott Németországban! – ezzel a politikailag nem éppen korrekt címmel érkezik hazánkba egy, a migránsok befogadására buzdító német mozifilm. Az alkotást tavaly novemberben mutatták be a németországi mozikban, a beszámolók szerint a film hazájában kasszasiker lett: szűk két hónap leforgása alatt több mint 3 millióan nézték meg.

Multikulti a legjavából.

Vajon tényleg azt akarta-e mondani, hogy a terroristák (…) „ugyanolyan elv” mentén kreálnak ellenséget, mint a magyar kormány”? Mert ha igen, akkor így azzal mond búcsút Magyarországnak, hogy a magyar kormány terrorista. A magyar nyelvben tudniillik az „ugyanolyan” szó azonosságot, még csak nem is hasonlatosságot jelent, az „ugyanolyan elv” tehát félreérthetetlenül kirakja az egyenlőségjelet a terrorizmus és a kormány között. Ami nyilvánvaló ostobaság, sőt, hiba, vagyis súlyosabb baki a politikai elfogultságon alapuló bűnnél is.