Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Szabadságról és akkumulátorokról

Régen arra tekintettünk hősként, aki megfordította a csatát, védelmébe vette a gyámoltalanokat vagy szembe szállt a zsarnoksággal és dalolva ment lángsírba.

A mai kor hősei a színes zoknikat hordó, magukat vagyonokért sminkelő, mély érzésű miniszterelnökök, tőzsdei spekulánsok, de különösen a Verne Gyula-i fantáziával megáldott akkumulátor gyáros Elon Musk.

Ő azzal vívta ki az emberiség jelentős részének tiszteletét, hogy képes 30 százalékkal nagyobb teljesítményű akksikat gyártani és olyan dolgokról halál komoly arccal beszélni, amiről az ember tízéves kora körül belátja, hogy hülyeség. Például az, hogyan létesíthetne civilizációt a Marson, vagy hogyan tölthetné fel a tudatát egy merevlemezre, hogy egy bonyolult áramkör foglyaként élje tovább az életét az örökkévalóságban. Mondjuk így a marsi "misszió" is leegyszerűsödne.


Molnár Attila Károly
Molnár Attila Károly eszmetörténész

A digimánia vége?

A korábbi évtizedek nagy kedvence a digitális vagy cyber utópia volt. A személyi számítógép, majd az internet elterjedése kiváltotta a technománok szokásos rajongását, ahogyan egykor a gőzgép, a távíró, a rádió.

(Kép forrása: itt.)

Ezektől mind azt remélték, hogy alapvetően megváltoztatják az embert és az emberi viszonyokat, véget vetnek a viszályoknak, a szegénységnek, és szükségszerűen elhozzák az emberiség várva várt Aranykorát. Erre a digimániára jól felfogott érdekből rásegítettek a nagy internetes vállalkozások is, de a szereplők zöme önként és dalolva lett a Szép Új Mánia híve és terjesztője.