Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Guruló dollárok alulról és felülről

A nemzetközi helyzet fokozódásával a nyugat továbbra is elszigetelt, mivel a világ országainak kétharmada továbbra sem csatlakozik a szankció- és háborúpárti állásponthoz. A brazil elnök például nemsokára Kínába utazik, hogy egy béketervről egyeztessen. Joe Biden Fehér háza nem tolerálja, hogy a nyugati tömbben a szankciókritikus és békepárti magyar álláspont idővel ugyanúgy felülkerekedjen, mint a migráció esetében, ahol Norvégiától Bulgáriáig, illetve még az amerikai-mexikói határon is a magyar határzár megoldásait alkalmazzák. Ezért most újabb dollárokkal tolják meg a hazai globalistákat.

Márki-Zay Péter (MZP) szerintem nem elszólta magát tavaly nyári interjújában a guruló dollárokról, hanem megelőzte a beszámolókból amúgy is kiolvasható botrányt, azt remélve, hogy a közvélemény a nyári uborkaszezonban átsiklik az akkor még csak 400 milliós, idestova négymilliárd forintosra duzzadt külföldi kampányfinanszírozási botrány felett.

A négymilliárdnyi “mikro adományról” mostanra sejthető, hogy azt zömében néhány makro adományozó dobta össze, akik sorrendben a magyar, olasz, brazil, török és lengyel választásokba is be akartak avatkozni “alulról”, a pénzükkel. Ehhez választották az Action for Democracy (A4D) szervezetet eszközül. A négymilliárd forint kb. tízmillió dollár, ami kint kerekítési hiba, Magyarországon viszont sok pénz. Nem is nagyon költöttek belőle sokfelé, azóta lemondás helyett számos pártvezető fogta a dollárok visszafogottan látványos elköltésére az eddigi legnagyobb kétharmados Fidesz-győzelmet.

A négymilliárd tavaly erre volt elég, Orbán Viktor a választás estéjén jól summázta az eredményt, amikor a küldött pénzt “Gyuri bácsi legrosszabb befektetésének” minősítette.

Joe Biden csapata most tétet emel, Samantha Power, az amerikai külügyminisztérium irányítása mellett működő US Aid kormányzati szervezet vezetője a minap Budapesten járt és bejelentette, hogy szervezete visszatér a térségünkbe, és rögtön 200 millió dollárt tolnak a globalista szankció- és háborúpárti propagandába és nyomásgyakorló szervezetekbe a “független” újságírók képzésébe és az “igazi” a Twitter korábbi vezetése által is használt moderálási elvek mentén működő médiaszabadság megteremtésébe, amit a “civil szervezetek” támogatásától remélnek.

Samantha Power, az USAID vezére Magyarországon: most 200 millió dollár gurul a térségbe


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Miről is szólt Davos?

Az európai országok óriási bajban vannak az EU által elhatározott szankciók miatt. Elszabadult az infláció, bezártak a gyárak, az emberek nem tudják kifűteni a lakásokat és hideg munkahelyeken dolgoznak.

Mit csinál mindeközben az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen ahelyett, hogy az általuk okozott problémák megoldásán dolgozna? Elrepül a svájci Davosba, hogy találkozzon Klaus Schwabbal, a semmilyen hatalmi legitimációval nem rendelkező marxista milliárdossal, aki évek óta a magántulajdon megszüntetésén munkálkodik. A világ legnagyobb hatalmasságait évről évre magához rendelő szervezet fő célkitűzése így jellemezhető: Ne legyen semmid, mert akkor leszel boldog. Schwab és a hasonszőrű elborult milliárdosok a gazdaságot akként akarják újraszervezni, hogy az emberek ne rendelkezzenek magántulajdonnal, hanem mindenhez szolgáltatások útján jussanak hozzá. Öröklakás helyett mindenki érje be bérleménnyel, a családi autó helyett mobiltelefonról vigyen el közösségi miniautót, amikor máshogy nem tud eljutni az úti céljához. De a legjobb persze, ha nem megy sehova, hiszen azzal is csak terheli a BOLYGÓT. Hogy biztos lakás és autó nélkül jelentős akadályokba ütközik a kisgyermekes élet megszervezése? A Davosba magánrepülőgéppel érkező milliárdosokat ez nem zavarja, hiszen az ő gyerekeiket sofőr viszi a nemzetközi magániskolába. Az átlagember meg a legjobb, ha nem vállal gyereket, hiszen szerintük amúgy is túlnépesedett a BOLYGÓ. 

Klaus Schwab köszönti Ursula von der Leyent a davosi csúcson. 

Ezt hívják Great Reset-nek vagyis a Nagy Újrakezdésnek. Lényegében a magántulajdon magyar viszonylatban elsősorban a magánlakások és a családi autók elvételét. Hogy utána mindenki boldogan élhessen. Talán nem véletlen, hogy az ötletgazda, a davosi Világgazdasági Fórum alapítója, Klaus Schwab íróasztala mögött Lenin-mellszobor ékeskedik. Természetesen ezek az elborult milliárdosok nem teljesen ostobák. Tanultak a bolsevizmus bukásából. Nem karhatalommal és terrorral vennék el a lakásunkat és az autónkat. Legalábbis egyelőre. Hanem adóemeléssel, árdrágítással, a magáncélú lakásépítést és autókereskedelmet ellehetetlenítő szabályokkal. Hogy utána cinikusan azt mondhassák: a piac döntött így. Az eszme egyik képviselője a koronavírus-járvány kitörésekor találóan meg is fogalmazta, hogy egy válságot sem szabad kihagyni a Nagy Újrakezdés megvalósítása érdekében. 


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

BÚÉK 1923?

Vajon ismétli-e magát a történelem? A kérdésre könyvek tucatja próbál választ adni, amelyek egy-egy aktuális esemény kapcsán mennek vissza az időben. Az idei, 2023-as évnél sincsen ez másként, ám amit napjaink embere korábban véletlen egybeesésnek hitt, és érdekességként olvasott, az mára a múlt részéből a jelen valós forgatókönyveinek egyikévé avanzsált.

Az a generáció, amely nem tanul a történelemből arra ítéltetik, hogy újból átélje azt! – A bölcsesség a történelem tanulmányozására sarkall bennünket, hiszen a felhalmozott tudás átadása nemzedékről nemzedékre átalakul és csorbul. A fiatal nemzedékek egyébként is rendre lázadnak az előző generáció ellen, és a (mindenkori) korszellem sem kedvez a hagyományoknak. Ezért is mondhatjuk joggal, hogy ma a konzervatív gondolkodás a forradalmi, mivel az a múltra építve, annak tapasztalatait felhasználva alakítja a jelent és építi a jövőt.

Mit hoz az új esztendő? 


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Uniós és magyar mérföldkövek

Célegyenesbe fordultak a Magyarországnak járó uniós újjáépítési és költségvetési forrásokról szóló tárgyalások. Budapest eddig azt kapta büntetésül, amit Varsó “jutalmul”, nevezetesen egyik fővárosba sem utalják a jogosan várt eurókat. A magyar kormánynak azonban jó esélye van arra, hogy kedvező megállapodást kössön.

Az áprilisi országgyűlési választásokon a guruló dollárok sem tudták a békepárti magyar kormányt megbuktatni, így már elhalkul a globalista propaganda kórusa, és nem halljuk, hogy “az uniós pénz nélkül a NER összedől”. A magyar kormánynak van ideje és vannak alternatívái, elvégre zöld pandakötvénnyel is el lehet érni a klímasemlegességet.

Lengyelországban más a helyzet, ott jövő ősszel lesz parlamenti választás és a gyanú szerint Brüsszel az uniós források visszatartásával és a varsói koalíció kohézióját feszegető követeléseivel kormánybuktatásra játszik. Ennek egyik eszköze az a 116 “mérföldkő”, amelyet a varsói kormánynak az uniós pénzért cserében teljesítenie kellene.