Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Miről is szólt Davos?

Az európai országok óriási bajban vannak az EU által elhatározott szankciók miatt. Elszabadult az infláció, bezártak a gyárak, az emberek nem tudják kifűteni a lakásokat és hideg munkahelyeken dolgoznak.

Mit csinál mindeközben az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen ahelyett, hogy az általuk okozott problémák megoldásán dolgozna? Elrepül a svájci Davosba, hogy találkozzon Klaus Schwabbal, a semmilyen hatalmi legitimációval nem rendelkező marxista milliárdossal, aki évek óta a magántulajdon megszüntetésén munkálkodik. A világ legnagyobb hatalmasságait évről évre magához rendelő szervezet fő célkitűzése így jellemezhető: Ne legyen semmid, mert akkor leszel boldog. Schwab és a hasonszőrű elborult milliárdosok a gazdaságot akként akarják újraszervezni, hogy az emberek ne rendelkezzenek magántulajdonnal, hanem mindenhez szolgáltatások útján jussanak hozzá. Öröklakás helyett mindenki érje be bérleménnyel, a családi autó helyett mobiltelefonról vigyen el közösségi miniautót, amikor máshogy nem tud eljutni az úti céljához. De a legjobb persze, ha nem megy sehova, hiszen azzal is csak terheli a BOLYGÓT. Hogy biztos lakás és autó nélkül jelentős akadályokba ütközik a kisgyermekes élet megszervezése? A Davosba magánrepülőgéppel érkező milliárdosokat ez nem zavarja, hiszen az ő gyerekeiket sofőr viszi a nemzetközi magániskolába. Az átlagember meg a legjobb, ha nem vállal gyereket, hiszen szerintük amúgy is túlnépesedett a BOLYGÓ. 

Klaus Schwab köszönti Ursula von der Leyent a davosi csúcson. 

Ezt hívják Great Reset-nek vagyis a Nagy Újrakezdésnek. Lényegében a magántulajdon magyar viszonylatban elsősorban a magánlakások és a családi autók elvételét. Hogy utána mindenki boldogan élhessen. Talán nem véletlen, hogy az ötletgazda, a davosi Világgazdasági Fórum alapítója, Klaus Schwab íróasztala mögött Lenin-mellszobor ékeskedik. Természetesen ezek az elborult milliárdosok nem teljesen ostobák. Tanultak a bolsevizmus bukásából. Nem karhatalommal és terrorral vennék el a lakásunkat és az autónkat. Legalábbis egyelőre. Hanem adóemeléssel, árdrágítással, a magáncélú lakásépítést és autókereskedelmet ellehetetlenítő szabályokkal. Hogy utána cinikusan azt mondhassák: a piac döntött így. Az eszme egyik képviselője a koronavírus-járvány kitörésekor találóan meg is fogalmazta, hogy egy válságot sem szabad kihagyni a Nagy Újrakezdés megvalósítása érdekében. 


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

BÚÉK 1923?

Vajon ismétli-e magát a történelem? A kérdésre könyvek tucatja próbál választ adni, amelyek egy-egy aktuális esemény kapcsán mennek vissza az időben. Az idei, 2023-as évnél sincsen ez másként, ám amit napjaink embere korábban véletlen egybeesésnek hitt, és érdekességként olvasott, az mára a múlt részéből a jelen valós forgatókönyveinek egyikévé avanzsált.

Az a generáció, amely nem tanul a történelemből arra ítéltetik, hogy újból átélje azt! – A bölcsesség a történelem tanulmányozására sarkall bennünket, hiszen a felhalmozott tudás átadása nemzedékről nemzedékre átalakul és csorbul. A fiatal nemzedékek egyébként is rendre lázadnak az előző generáció ellen, és a (mindenkori) korszellem sem kedvez a hagyományoknak. Ezért is mondhatjuk joggal, hogy ma a konzervatív gondolkodás a forradalmi, mivel az a múltra építve, annak tapasztalatait felhasználva alakítja a jelent és építi a jövőt.

Mit hoz az új esztendő? 


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Uniós és magyar mérföldkövek

Célegyenesbe fordultak a Magyarországnak járó uniós újjáépítési és költségvetési forrásokról szóló tárgyalások. Budapest eddig azt kapta büntetésül, amit Varsó “jutalmul”, nevezetesen egyik fővárosba sem utalják a jogosan várt eurókat. A magyar kormánynak azonban jó esélye van arra, hogy kedvező megállapodást kössön.

Az áprilisi országgyűlési választásokon a guruló dollárok sem tudták a békepárti magyar kormányt megbuktatni, így már elhalkul a globalista propaganda kórusa, és nem halljuk, hogy “az uniós pénz nélkül a NER összedől”. A magyar kormánynak van ideje és vannak alternatívái, elvégre zöld pandakötvénnyel is el lehet érni a klímasemlegességet.

Lengyelországban más a helyzet, ott jövő ősszel lesz parlamenti választás és a gyanú szerint Brüsszel az uniós források visszatartásával és a varsói koalíció kohézióját feszegető követeléseivel kormánybuktatásra játszik. Ennek egyik eszköze az a 116 “mérföldkő”, amelyet a varsói kormánynak az uniós pénzért cserében teljesítenie kellene.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Szankciós pótcselekvés

Most éppen Észtországnak vannak “remek” ötletei arra, hogy az EU hogyan tarthatja fenn az “egység” és a “kérlelhetetlen szankciók” látszatát. Az sem a kezdeményezőket, sem Brüsszelt nem zavarja, hogy a szankciókhoz továbbra is csak a Föld országainak harmada csatlakozott, miközben a többiek, köszönik szépen, jól kihasználják az EU önsorsrontó gazdasági szankciói által számukra kínált lehetőséget.

Tiltsák ki az orosz turistákat minimum a schengeni övezetből, vagy maximum az egész EU területéről – követelik most az észtek. Az orosz művészek, tudósok, gimnazisták és egyetemisták kitiltása majd a 9. szankciós csomagban következhet. Ahogy a balliberális Cancel Culture menekülés az érdemi vita elől, úgy az orosz turisták tervezett kitiltása is leginkább pótcselekvés.

A Cancel Culture előtt még legjobb nyugati egyetemekről száműzik a heteroszexuális, idős keresztény fehér férfiak privilégiumának tartott matematikát és fizikát. Klasszikus zenét sem szabad már “csak úgy” játszani, mivel az az Európán kívüli népek és mindenféle kisebbségek öntudatra ébredése előtt keletkezett, ezért nem értelmezhető a progresszív – nem progresszív bináris koordináta rendszerben. Szegény Winston Churchill, vagy Mahatma Gandhi sem tudhatta, hogy “rasszista”, így a haladó világban már nem lehet őket Mea Culpa nélkül példaként állítani a fiatalok elé európaiságból, vagy a békés ellenállás jelképekét.