Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Blaha Lujza téri liberális beetetés

Kígyózó sor várja a Blaha Lujza téri ételosztást. Ez a kép terjed minden karácsonykor a közösségi oldalakon. Amit a liberális média 2010 előtt a “jópofa” krisnások akciójának tartott, most az Orbán-kormány “szegényellenes” (igazából szegénység ellenes) politikáját hivatott igazolni. Megszokott dolog, hogy a liberálisok kiszolgáltatott emberek szívfacsaró képeivel akarják a felső 1% érdekét eladni. Sajnos még mindig van, akit sikerül ezzel beetetni.

A könnyzacskókat kell támadni! A recept persze egyáltalán nem új. A nemzetközi és hazai liberális média az újkori népvándorlásnál is szerencsétlen gyermekek és asszonyok képeivel illusztrálta riportjait.

Amikor kiderült, hogy a migránsok 70-80 százaléka életerős fiatal férfi, taktikát váltottak: Jöttek a megrendezett jelenetek és trükkös kameraállások. Emlékszünk a bicskei vasútállomásra, ahol tavaly nyáron nem a magyar rendőrök dobták a sínek közé a szír asszonyt és gyermekét, hanem a tulajdon rokona.

(Így születnek a szívszorító képek. Idomeni, a görög-macedón határ, 2016 március.)


Galló Béla
Galló Béla politológus

Második front

Ha ez így megy tovább, a választók egy része hamarosan azzal szembesülhet, hogy a Fidesz és a Jobbik között kell majd választania. E mondat nem valamelyik Jobbik-fórum, hanem az MSZP Harmadik Platformjának minapi véleményét tükrözi, s úgy folytatódik, hogy a szocialistáknak – elkerülendő a fenti alternatívát – meg kell nyitniuk a második frontot. Az első fronton a Fidesz, a másodikon meg a Jobbik ellen kellene harcolniuk.

Oké, de eddig nem harcoltak? Vagy nem harcoltak eléggé? Miért nem?

Az MSZP máig sem elemezte a 2010-es történelmi fiaskó, sem a 2014-es kudarcfolytatás belső okait. Pedig ezek között előkelő helyen szerepelne a tény: a Jobbik folyamatosan apasztja a szocialisták potenciális szavazóit, a radikalizmus csábítása jóval erősebb számukra, mint az MSZP balliberálisnak becézett, ám valójában és döntően mindig neoliberális politikája. Lehet szörnyülködni az elkábított választókon, lehet fokozni az agyukra irányuló ballib propagandát, de azért az elég régóta nyilvánvaló már, hogy az urna elé járuló szegény állampolgár végül is melyikre voksol.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Tapolca, balról

Kétharmados jobboldali győzelem – ha az MSZP-ben egyáltalán őszintén elemeznek még, ez kell, hogy legyen számukra a tapolcai választás alapüzenete.

Ahogyan a jobboldali szavazatok összesített száma valamennyivel már Veszprémben is meghaladta a „baloldali” jelöltre adott voksmennyiséget, Tapolcán ez a különbség sokkal látványosabb lett. Ki tudja, a Fidesznek Kész Zoltán, avagy Rig Lajos győzelme fáj-e jobban, de Tapolca után az MSZP már a veszprémi eredménynek sem örülhet igazán.


Mire jó a közmunka? Öntsünk tiszta vizet a pohárba

Cserdiben élni Rock’n’Roll érzés

Olvasom, hogy lemondott a gyöngyfai polgármester, mert ahogy fogalmaz, „úgy éreztem csalok, sikkasztok, okiratot hamisítok, és elkövetem a hivatali visszaélés bűntettét. Azzal követem el mindezt, hogy igazolom: a falu közmunkásai dolgoznak, holott ez nem igaz, csak herdáljuk az ország pénzét.” Helyesen tette, hogy lemondott.

Eszembe jutott erről egy közmunka közeli élményem.