Máthé Áron
Máthé Áron történész

Mi bajuk van az európai őslakossággal?

Orbán Viktor miniszterelnök családvédelmi akciótervének bejelentése után megindult a cunami. A haladó sajtó véleményvezérei tüzet és átkot köptek az egész elgondolásra.

Volt, aki kissé kommunisztikus hevülettel kritizálta az intézkedéscsomagot: „Egyszerűbben megoldhatnánk, hogy mindenkinek jó legyen!”. Erre csak a Gyurcsány-féle őszödi beszéd szavai ugranak be: „Általában sok jó ötlet van egész addig, amíg nem kell számolni. Mikor számolni kell, akkor elfogy a tudomány.”

A mainstream irányvonal azonban éppen a másik oldalról közelített. A haladás elszánt hívei ugyanis Hitler egyes családvédelmi elgondolásaihoz hasonlították a dolgot – hiszen aki a gyerekek születését támogató intézkedéseket hoz, az kétségtelenül náci. Igazán sajnálatos, hogy Hitler széleskörű állatjogi és állatvédelmi, illetve dohányzásellenes intézkedéseket is hozott. Ha ironizálni akarnánk, akkor mondhatnánk, hogy tulajdonképpen Orbán Viktor már évekkel ezelőtt lebukott, amikor a kocsmákban betiltotta a dohányzást! A Gyalog-galopp boszorkányperéhez hasonlóan vonjuk le tehát a következtetést: náci! Hogy mindezeken túl mondjuk az autópályák és a rajtuk haladó VW gépjárművek vajon nácik dolgok-e, azt az Önök fantáziájára bízzuk. Érdekes összevetni a helyzetet a múlt század 70-es, 80-as éveiben az NSZK-ban a demográfiai- és multikulti-vitákkal, amikor is a családtámogatási intézkedések terveire válaszul ugyanezek a hitleres érvek bukkantak fel. Ezt a második nagy német Kulturkampfot nem a jobboldal nyerte, és Kohl kancellár távozását követően a nyíltan migránspárti baloldal került hatalomra.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Sorsdöntő választás előtt áll Svédország

A bevándorlásellenes Svéd Demokraták négy év alatt megkétszerezték támogatottságukat, így nem csoda, hogy a nemzetközi sajtó árgus szemmel figyeli a parlamenti választásra készülő Svédországot.

A vasárnapi választásokat megelőző közvélemény-kutatások szerint jelenleg három párt rendelkezik 20 százalék körüli támogatottsággal: a jelenleg is kormányzó Svéd Szociáldemokrata Párt (24 százalék), az ellenzéki liberális-jobbközép Mérsékelt Párt (17 százalék) és a bevándorlásellenes Svéd Demokraták (20 százalék).

A választási kampányban a bevándorlók is aktívan részt vesznek.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Véleményterror Svédországban

Szűk egy hónappal a parlamenti választások előtt a kormányzó svéd szociáldemokraták megkezdték a Facebook cenzúrázását. A cél, hogy kiszűrjék az „értelmetlen és/vagy problémás” politikai kampányokat.

Ez a gyakorlatban nem jelent mást, mint a bevándorlásellenes ellenzéki erők és a velük szimpatizáló választópolgárok kommunikációjának megbénítását a közösségi médiában. A kormány infrastrukturális minisztere, a zöld párti Peter Eriksson elismeréssel illette a Facebook segítőkész hozzáállását. Egy minapi rádióinterjúban úgy fogalmazott: a választást „veszély fenyegette”, de a Facebook „megtartotta a kormánynak tett ígéretét”.  A miniszter azt is elmondta, hogy a Google-t és már online szolgáltatókat is megpróbálta abba az irányba terelni, hogy a politika, az állam is szabályozhassa közösségi médiát, és eltávolíthassa a kéretlen bejegyzéseket.


Megyery Gerda
Megyery Gerda politológus

Bevándorláspárti cenzúra

A Facebook már a látszatra sem ad: nyíltan beavatkozik az európai országok belpolitikájába.

Az utóbbi időben Magyarországon is egyre gyakrabban fordul elő, hogy a Facebook hosszabb-rövidebb időre letilt felhasználókat, felfüggeszt oldalakat. A letiltott-felfüggesztett felhasználók vétsége, hogy a bevándorlásról valamilyen negatív hangvételű tartalmat osztottak meg, amit a Facebook „szélsőséges tartalomnak” vagy „gyűlöletbeszédnek” bélyegez, és cenzúráz.