A napokban Svájcban tartottam előadást, ahol élénken figyelik Lengyel- és Magyarország nemzeti szuverenitást védő politikáját. Őket “kintről” is ugyanúgy zavarja Brüsszel lopakodó birodalomépítése, ők sem akarják szabadságukat és jólétüket feláldozni, ezért a svájci kormány nyáron leállította az EU-Svájc keretmegállapodásról szóló tárgyalásokat. A média ezt hívta Schwexitnek.

A prosperáló nyugati országok döbbenten figyelik a brüsszeli politikát, ami mára szinte csak a multicégeknek és spekulánsoknak kedvez, a tagországoknak és átlagembernek egyre kevéssé. Brüsszel azt akarta, hogy Svájc az eddigi bilaterális szerződések helyett “csomagban” vegye át az uniós döntéseket, vagyis a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés mellett a többi területen is az EU politikáját valósítsa meg. Elvárták volna, hogy az EU Bíróságnak döntéseit a közös politikán túl is vegyék át, még ha egy — átmenti — kiskapuként megmaradt volna a választott bírósághoz fordulás lehetősége.

Ami sok, az sok!

Már akkor sem ment ez máról-holnapra, például tizenkét évig ugyanabban a kantonban kellett élni, „nem svájciként is svájcihoz méltó módon”. Ám hogy ez utóbbi mit jelentett, azt a hatóságok mellett mindenekelőtt az illető szomszédjai határozták meg, márpedig Svájcban a szomszédoknak mindig igaza van.

Ma is.

Sőt, ma még inkább.

A tegnap lezajlott svájci parlamenti választásokat az a Svájci Néppárt (SVP) nyerte, amely minden eddiginél határozottabban szigorítana a menedékjogon. Profánul szólva az a programjuk, hogy a kérelmezők köréből ne csináljunk immár több svájcit, az ország egyötöde már most is külhoni, éppen elegen vagyunk. Eleve kétharmaddal csökkenteni kell a menekültek számát, tovább nehezíteni a „behatolási” feltételeket, s az sem ördögtől való, mondja az SVP, hogy felmondjuk az Európai Unióval kötött schengeni és dublini egyezményeket. A svájci Marine Le Pen-nek is titulált Magdalena Martullo-Blocher, a legnagyobb svájci kanton most megválasztott SVP képviselője, ehhez hozzáfűzi még, hogy Svájc második legnagyobb vallása jelenleg már az iszlám, a lakosság mintegy négy százaléka követi Mohamedet.