Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Migránsokkal a magas ingatlanárak ellen

Több migráns befogadásáért tüntettek a hétvégén Barcelonában. A 160 ezres menet résztvevői azt követelték a madridi kormánytól, hogy Spanyolország több bevándorlónak biztosítson menekültstátuszt.

A spanyol kormány még 2015-ben tett ígéretet közel 17 ezer migráns befogadására, de eddig mindössze 1100 bevándorlót helyeztek át az országba, elsősorban olasz és görög táborokból.

A menethez csatlakozott Ada Colau, Barcelona polgármesterasszonya is. Colau 2015 júniusában lett a város vezetője, miután pártja, a szélsőbaloldali Podemos támogatását élvező „Barcelona Közösen” szerezte a legtöbb szavazatot a helyhatósági választáson.

(Kép forrása: itt.)

Az a Colau, akit a The Guardian Európa legszélsőségesebb polgármestereként jellemez, két évvel ezelőtt azzal kampányolt, hogy kisöpri a turistákat Barcelonából, mert sokak szerint miattuk szabadultak el az ingatlanárak a városban. Abban ne keressünk logikát, hogy miért jó az, ha a turisták helyét bevándorlók veszik át, bár kétségtelen, hogy a migránsok tömeges megjelenése levinné az ingatlanárakat.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Nem törtek át

Sokan jósolták, várták, hogy a minapi francia önkormányzati és a hétvégi spanyol parlamenti választásokon tovább erősödik, sőt akár nagy fordulatot is hozhat az utóbbi évek két szembetűnő politikai trendje. A bal- és jobbközép pártok tovább erodálódnak majd, bizalmi tőkéjük rohamosan csappan, helyükre pedig a megerősödő szélsőjobb, illetve új típusú politikai alakulatok nyomulnak.

E két trend lényegében egy tőről fakad. Mindkettő a társadalmak mélységes elégedetlenségét fejezi ki a hagyományos politikával szemben, jelezve, hogy Európában valami nagyon nincsen rendben.

A szélsőjobb Franciaországban, az új szereplők pedig Spanyolországban látszottak esélyesnek.

Mégis úgy fest, egyelőre egyikben sem következett be a nagy fordulat.